DARK MOON /~Taehyung~/ BEFEJEZETT/

🥀2.évad 26.rész🥀

♡Sarabi szemszög♡

- Ha tovább bámulod a melleimet a gyereked pofán fog rugni.- jelentem ki rá se nézve.

- Na nehogy már ő legyen féltékeny. Itt egyedül nekem van jogom annak lenni.- háborog.

- Nézz csak rá drágám, te képes lennél bármilyen negatívummal is nézni erre a kiscsöpségre?- nézek Taera egy lágy mosollyal.

Ő csak a fiára néz és halványan elmosolyodik. Szinte olvastam a tekintetéből.

- Gyere menjünk fürdeni.- jelentem ki, és a picivel a karomba felálltam és a fürdő felé vettem az irányt.

Természetesen Tae követett minket. Mivel már alapból sem volt rajtunk ruha, így sokat nem kellett bajlódnunk, egyből beleültünk a kádba, amit Tae már elkezdett megtölteni vízzel, és persze habbal. Taehyung ült be elsőnek, egyből a mellkasának döltem, az ölemben pedig a csöppségünk ült a habokkal játszva.

- Nem aggódsz a délután miatt?- kérdezi, miközben az állát a vállamra rakja, és míg az egyik kezével a hasamat simogatja, addig a másik kezével Taeyang orrát habozza össze.

- Egy cseppet sem. Ismerem őket. Tudod a családunk nem olyan... hogy is mondjam unalmas? Nem tudom mi a megfelelő szó rá, de ha ott leszünk sok mindent megfogsz érteni.- nevetek fel.

- Meg kéne ijednem?- teszi fel a kérdést poénkodva.

- Amúgy... lehet.- nézek rá vigyorogva.

- Egyébként ha sikerül megtartani a két babát, akkor szerinted milyen neműek lesznek?- kérdezem halkan egy kis idő után.

Nem akarom azt mondani, hogy minden reményem elszállt azzal kapcsolatban, hogy mindkét babámat egészségesen hozom majd világra, de kevés esély van rá, már én is belátom. Hisz sok embert kérdeztünk meg, és mindegyik, olyan válszt adott, amit egyikünk sem akart hallani. Utolsó reményeim az alfa falka. Mert van ott valaki, aki mindennél többet tud a dolgokról.

- Nem is tudom. Én lánynak is és fiúnak is örülnék.- gondolkodik el.
- Bár, ha lány vagy lányok lesznek, akkor már most fel kell készülnöm. Az én kislányaim nem fognak pasizni egy jó ideig.- jelenti ki halál komolyan mire én csak nevetni tudok. Majd megbeszélte Taeyanggal, hogy majd ő is besegít neki ebben az akcióban.

Ezután mind a ketten a gondolatainkba merültünk el. Mikor elkezdett kihülni a víz, kiszálltunk, majd egy gyors megtörölközés után visszamentünk a szobánkba, hogy felöltözzünk, ugyanis nem sokára jönnek Baekhyunék, hogy együtt elindulhassunk északnak, fel a hegyekbe. Taeyangot is felöltöztettem a kis egyberészes ruhájába, hogy lent átadjam Jinnek, mert holnapig ő fog rá vigyázni. Az én kis manóm amúgy is teljesen oda van a mamájáért, bár ez fordítva is igaz.
Felkaptam a kezembe és Taeval az oldalamon már mentünk is le a többiekhez, akik már csak ránk vártak hogy elindulhassunk.

- Kész vagytok?- jön hozzánk Jin.

- Őszintén?- kérdez rá Baek, aki a nappali közepén áll karbatett kezekkel.
- Én a hátam közepére sem kívánom ezt az egészet.- forgat szemet.

Én csak sóhajtok egy nagyot a makacs természetén. Néha úgy kidobnám a csukott ablakon keresztűl, mint macsát kakilni. De semmi baj, nyugodjunk meg.

- Minden a legnagyobb rendben Jin.- simít fel kezeivel a karjaimon Tae.

- Akkor adjátok át nekem a kis gézengúzot és tünés innen. A kisunkokámmal szeretnék foglalkozni.- mondja, miközben kiveszi a kezemből.

Én pedig csak állok, mint aki azt se tudja mivan. De mire észbekapnék, már sehol sincsenek. Még jó, hogy felkészültem erre az eshetőségre is és én is és Tae is elbúcsúztunk imádott kisfiúnktól. Szerintem kész csoda lesz, ha valha az életben visszakajuk. Na majd ha megszületik a másik két..... a másik két kicsi is. Igen...

- Ideje indulni.- veszem szaggatottan a levegőt.

- Jah, essünk túl rajta hamar.- indul meg bátyám Chanyeollal az oldalán.

- Biztos kész vagy erre?- szólít meg Tae, belső farkasával.

Közelebb lép hozzám és megfogja a kezeimet, majd méllyen a szemeimbe néz, hátha ki tud olvasni belőlük valamit.

- Erre egyátalán fel lehet?- kérdezem letört hangon.

Ő csak szorkásan elmosolyodik, aztán közelebb lépve egy csókot hint a homlokomra.

- Eddig is mindig mindent megoldottunk közösen.- szorít rá kezeimre bíztatóan.
- Ezután is megfogjuk, bármi legyen is a válasz a kérdésünkre.

Taehyung számomra a főnyeremény, de az ilyen pillanatokban is érzem ezt igazán. Egy utolsó szoros ölelés után kimentünk a.. többiekhez?

- Baekhyun?- kérdezem kissé összezavarododtan.

- Hmm?- fordul felém vigyorogva. Hogy tud ilyenkor is ilyen ártatlan fejet vágni?

- Miért van itt az egész család?- kérdezem, hisz mindenki itt van, Baek és Chan ugye, de rajtuk kívűl, Wonho, Chen, D.O, Xiumin, Sehun, Suho, Jay B
Jinyoung, Youngjae, BamBam, Yugyeom, Tao, Yibo.

Tiszta deja vum van. A régi nagy csapat. Ha nem tudnám, hogy jelenleg hová is tartunk, akkor fix rákérdeznék hogy kit kell agyonverni. Hisz anno mindig balhéztunk.

- Oh, hát nem gondoltad, hogy erősítés nélkül megyünk?- tárja szét karjait.
- Az omegák itt maradnak, a béták és alfák pedig velünk jönnek.

- Te tényleg... jó mindegy.- forgatok szemet

Elköszönve omega barátainktól átváltozunk és nekivágtunk a hosszú útnak egyenest a Kim falka északi határain túl élő alfafalkához.

"Nem tudom még hová tartok,
De egy dolog biztos:
Nem lesz unalmas..."

David Bowie