A hétvégének gyorsan vége lett. Ahogy Shawn ígérte, kidolgozott néhány töri tételt amit este már olvashattam is.
Reggel a telefonom ébresztőjére ébredtem ami a kedvenc számom volt.(Bring Me The Horizon- Sleepwalking) Mennyire utálom a reggeleket! Nehezen, már-már kínszenvedés volt kikelni az ágyból, hisz olyan kényelmes, olyan puha volt, hogy kedvem se volt kiszállni a meleg takaró alól. Végül rávettem magam. Lassan betotyogtam a fürdőbe majd rendbe szedtem a hajam, meg úgy mindenemet. Enyhén felfrissülve léptem ki, ahhoz képest ahogy bementem. A ruhásszekrényem elé sétáltam majd kinyitottam. Kiválasztottam egy tetszőleges szettet ami a tavaszias időben nem túl meleg, de nem is túl hideg.
Mikor végeztem kiléptem a szobámból és elindultam a konyhába. Leérve Shawn-nal találkoztam aki már reggelizett.
-Mit eszel?-kérdeztem kikerülve őt, hogy a hűtőhöz férhessek.
-Áfonyás muffint. Kérsz?-kérdzte felém emelve a hatalmas tálat ami tele volt pakolva muffinnal.
-Nem köszi.-mondtam majd kivettem a hűtőből a kedvenc italomat, Mizo madártejet.
-Az jó cucc.-bólintott Shawn teli szájjal.
-Ja tudom.-feleltem nevetve.
Leültem vele szembe majd iszogatni kezdtem a reggelimet.
-Na egyél valamit. Üres hassal nem mehetsz suliba.-mondta miközben bevágta a kutyafejet és felém lökte a muffinos tálat. Kivettem belőle egyet majd megettem.
-Finom?-kérdzte.
-Aham. Honnan van?-kérdeztem.
-Én csináltam.-mondta. Egy percig néma csend volt majd hirtelen kitört belőlünk a nevetés.
-Jó, nem én csináltam, csak vettem.-mondta.
-Gondoltam.
Miután mindketten megettük a reggelit elindultunk a suli felé.
-Tessék.-mondta Shawn majd a kezembe nyomott egy cigit.
-Hány darab van még nálad?-kérdeztem miközben az öngyújtómmal meggyújtottam.
-Néhány.-mondta válaszul majd elindult.
Együtt mentünk a suliba, nem volt messze. Talán 2-3 percre.
-Megmaradt valami az esti töriből?-kérdezte mikor befordultunk a suli utcájába.
-Persze, tudom már, hogy...öhm...szóval...khmm...a Kádár-rendszer 1947-től '79-ig tartott.-feleltem valamit. Shawn hangos nevetésbe tört ki. Ezek szerint elcsesztem.
-10 évet tévedtél.-nevetett mire én is nevetni kezdtem. A suli kapujánál még mindig nevettünk. Megálltunk ott majd vártuk, hogy a nevetésünk csillapodjon. Mikor már egyikünk se nevetett egy utolsót szívtam a cigimből, majd eldobtam egy közeli kukába. Shawn-nal együtt indultunk meg a bejárat felé.
Az aulában elváltunk, mindketten mentünk a saját termünkbe. Mikor beértem a padomhoz mentem és leültem és természetesen átnéztem az anyagot. Ja igen, elfelejtettem mondani, hogy milyen órám lesz, biosz. Amiből múltkor szaktanárit és egyest kaptam. Emlékszem, hogy a tanár valami olyasmit mondott, hogy a következő órán végig feleltetni fog. Szerencsére mindent megtanultam, mikor nem Shawn-nal töriztem.
Nos, igen. A tanár nem hazudott. Egész órán a táblánál feleltetett. Rajzolnom kellett, írni és beszélni 45 percen keresztül. Szinte öröm volt nézni, hogy a tanár hiába igyekszik olyan kérdést feltenni amire nem tudom a választ... nem sikerül neki. Mikor kicsengettek egy hangos tapsot kaptam az osztálytól, mert nekik ugyan olyan élmény volt nézni a tanár kétségbe esett arcát, mint nekem. Láttam a tanáron, hogy meglepődött és, hogy nem szívesen írja be a feleletemért az ötöst.
-Ha mindent tudsz akkor miért kellett neked az egyes?-kérdezte mikor már alig voltak a teremben.
-Szar napom volt. Ennyi.-feleltem egy vállrándítással majd ott hagytam.
A következő órák szimplán elteltek. Semmi izgalmas nem volt, írtunk, írtunk és írtunk.
Az utolsó óra után Shawn-nal indultam haza, aki a kapuban várt rám. Hazafelé ismét adott nekem egy cigit, amit 3 perc alatt pont el tudtam szívni.
Hazaérve felmentem a szobámba átöltöztem az otthoni ruhámba majd elkezdtem tanulni. Szokásomhoz hívően 2 óra alatt bőven megtanultam mindent, ezért 5 után szabad voltam.
Leemeltem a polcomról egy könyvet majd olvasni kezdtem. Összesen 10 oldalt tudtam elolvasni, mert a telefonom csörögni kezdett.
Sam...
Egy ideig gondolkodtam, majd felvettem.
-Sam? Miért hívtál?-kérdeztem kedvesen.
-Gyere a parkba, beszélni akarok veled.-mondta.
-Itt is tudunk beszélni, telefonon keresztül.-mondtam.
-Személyesen akarok. Csak én, nincs itt senki más.-felelte.
-Nem várhat?-kérdetem.
-Nem. Nagyon nem.-felelte idegesen.
-Miért?-kérdeztem.
-Fúú, basszus, ha nem jössz akkor én megyek hozzátok és abszolút nem érdekel ha apád otthon van, akkor is beszélni fogok veled.-mondta enyhén kiabálva.
-Oké, oké. Nyugi van. Lemegyek. Adj 3 percet, hogy elkészülődjek.-feleltem.
-Oké. Várlak.-mondta majd kinyomta a telefont.
Remek, mit akarhat, mi lehet ennyire fontos? Sietősen elkészülődtem majd a telefonomba beraktam a fülest és elindultam miután szólat Shawn-nak (aki éppen a húgával beszélt ), hogy majd jövök.
Kiléptem és elindultam a parkba. Mikor a parkhoz értem megláttam Sam-et aki idegesen ül a padnak a tetején. Mikor felnézett és meglátott engem leugrott és elindult felém.
-Miért kerülsz minket?-kérdezte rögtön a tárgyra térve.
-Nem kerüllek, most is itt vagyok.-feleltem.
-Ja, csak mert egyedül vagyok. Szóval mondd csak.-mondta miközben felültünk a padnak a tetejére. Zsebre dugott kézzel ültünk ott.
-Mit mondjak?-kérdeztem egy idő után.
-Talán azt, hogy miért nem jössz velünk reggelente suliba, miért kerülsz minket?-kérdezte enyhén mérgesen.
-Mert...azért mert...-mondtam de félbe szakított.
-Black? Ő az oka? Az hogy megtudta, hogy pc.-t akarsz a szádba?-kérdezte.
-Utálom, hogy ennyire jó ember ismerő vagy és, hogy ilyen jól olvasol bennem.-feleltem elhúzott szájjal.
-Figyelj, Black-nek nem ér annyit, hogy ez miatt ne legyél velünk. Ő is sokkal jobban örülne neki ha velünk lennél.-felelte.
-Ja, ez szép és jó meg minden, csak nem láttad Black arcát mikor megkérdezte, hogy nem beszéltem-e Hunter-rel pc.-vel kapcsolatosan. Tisztán láttam rajta a megvetést vagy még inkább a csalódottságot. Nem tudhatod, hogy milyen szar érzés volt nekem. Azt sem, hogy a veszekedés miatt sikeresen megszereztem az első szaktanárimat és még egy 1-es is járt hozzá.-feleltem felemelve a hangomat.
-Mégis miért kaptál te a veszekedés miatt szaktanárit és 1-est?!-akadt ki Sam.
-Hmm...szar lett a hangulatom plusz cigizni se tudtam. Ezután meg már szinte egy idegbajosnak is elmondatnak páran, hiszen leálltam a biosz tanáral veszekedni, hogy a biológiának semmi értelme, meg hogy ez hülyeség és nem írtam semmit a lapomra. Ezért szaktanárit és 1-est kaptam. Ma pedig 45 percen keresztül feleltetett az agybajos biosz tanár.
-Aha, és meddig is bírtad cigi nélkül? Az első 3 napban láttuk, hogy hiányod van. Ma pedig már semmi bajod nem volt, mellesleg láttuk, hogy cigizel. Szóval mesélj csak egy kicsit.-felelte szigorúan.
-Mit kéne mesélnem? Igen az első 3 napom szar volt, de hétvégén szereztem cigit. Nagy dolog.-feleltem megforgatva a szememet.
-Kitől szerezted? A drágalátos mostohabátyádtól?-kérdezte megvetően.
-Befejeznéd?-kérdeztem.
-Mégis mit?-kérdezett vissza rögtön.
-Ezt a hangnemet. Rohadtul megköszönném, ha nem úgy bánnál velem, mint egy kurvával aki megint mással feküdt le.
-Nem szándékoztam így beszélni veled. De hallgatom. Mondd csak, honnan van a cigi? Eltaláltam, hogy a te kis Shawnie-d adta?-kérdezte gúnyos mosollyal.
-Mi van ha ő adta?-kérdeztem kiabálva.- Nem tudom, hogy te meddig bírnád cigi nélkül de nekem rohadtul elegem lett úgy mindenből. Szükségem volt rá! Komolyan mindenből elegem van. Elegem van a kibaszott családomból, a suliból, abból, hogy nem vagyok képes Black szemébe nézni mert tudom, hogy nem kellett volna hazudnom. De nem tudtok semmit. Abszolút semmit, hogy mi van otthon. Örülök, hogy legalább a bátyámmal lett egy viszonylag jó kapcsolatom.