Függőség 1-2✅

24. fejezet

Bevertem a fejemet a falba az ijedségtől. De, hogy mitől is ijedtem meg? Sam ébresztőjének a hangjától. Hirtelen szólalt meg egy hangos hörgés szerű hang.

/Capture The Crown- Firestarter/

-Baszki!-fogtam meg a fejemet.

-Hm...-reagált Sam félálomban.

-Rohadjon meg a telefonod Sam.-mondtam enyhe nevetéssel.

Samnek valószínűleg leesett, hogy le kéne kapcsolni a zenét.

-Jól vagy?-kérdezte nevetve, miközben fejemet megfogta és közelebb húzta magához és egy nyálas puszit nyomott rá.

-Fujjj már!-nevettem és elhúztam a fejemet.

-Most mi van? Nem adhatok gyógypuszit?-kérdezte nevetve.

-Idióta vagy.-mondtam nevetve.

-Lehet, hogy az de remek barát is.-mondta és kihúzta magát.

-Persze, meg szerény is.-nevettem.

-Na jól van. Menj öltözni, addig csinálok reggelit. Van valami különleges kívánság?-kérdezte visszanézve az ajtóból.

-Gofri eperrel?-kérdeztem egy aranyosnak szánt mosollyal.

-Rendelés felvéve. 5 perc múlva tálalásra alkalmas lesz.-játszotta az agyát Sam.

A csomagjaimból kiszedtem tiszta ruhát és a fürdőbe mentem, hogy felvegyem.

A reggelit megettük, majd összepakoltunk suliba. Csütörtöki napra...

-Sam, nincs kedvem suliba menni.-húztam el a számat.

-Tudom, de nem lesz semmi baj. Ott leszek végig veled.-mondta és megölelt.

-Köszönöm.-mondtam és visszaöleltem.

Út közben elszívtuk mindketten a szokásos reggeli cigit. Közben végig beszéltünk.

Lassan a suli kapujához értünk. Amint megpillantottam a szokásos törzshelyünket megfagyott bennem a vér. Megtorpantam és visszafojtott lélegzettel álltam ott. Mert láttam, hogy Black egy idegen-legalábbis nekem idegen- lánynak a kezét fogja. Sam gyorsan reagált, megfogta a kezemet és szorított egyet rajta majd húzni kezdett a bejárat felé.

-Nyugi.-suttogta.

-Utálom magamat, ez az én hibám.-mondtam a sírás határán.

-Ne kezd megint. Nem. A. Te. Hibád!-mondta Sam.

-Nem tudhatod.-mondta, és vissza néztem rájuk. Bár ne tettem volna!

Amint megpillantottam őket ahogy...csókolóznak...megremegett a térdem.

-Gyere be.-mondta Sam mérgesen és nem is hagyta, hogy utána menjek berángatott.

-Ne haragudj rám!-mondtam halkan.

-Nem rád haragszom, hanem arra a faszra! Úgy kiverném belőle a szart is!-felelte mérgesen.

Fura de a dühe miatt lenyugodtam. A végén már én nyugtattam őt.

-Sam, nincs erre szükség.-próbáltam védeni még így is Black-et. Szánalmas vagyok...tudom...

-Ev! Olyan vagy nekem mintha a húgom lennél! Nem tudom elviselni, hogy így bánik veled! Hogy ekkora fasz! Szar téged ennyire összetörtnek látni. Tiszta vörösek a szemeid a sírástól Ev!-mondta és beleütött ököllel a legközelebbi szekrénybe. Szerencse, hogy alig voltak a folyosóm.