Függőség 1-2✅

42. fejezet

Nos, ami másnap reggel történt az kiverte nálam a biztosítékot...

Olyan nyolc óra körül ébredtem fel arra, hogy lent hangos kiabálás folyik. Első megoldási kísérletem az volt, hogy a párnát sajgó és lüktető fejemre szorítottam, ám nem szűrte ki teljesen a hangos kiabálást. Mikor már vagy tíz perce tartott a zaj és a fejem is egyre jobban fájt a hangoktól felkászálódtam az ágyamból, amelytől egy pillanatra elfogott a hányinger.

Mivel lentről hangos csörömpölés hallatszott fel, miszerint el tört valami, mindent elfeledve felálltam és lesiettem, hogy megnézzem mi történt.

Ami a szemem elé tárult az valami brutálisan durva volt. Sam éppen támaszkodik fel a konyhapulttól, mert felvethetően Black nekilökte. Aztán Black ismét lökődni kezdte legjobb barátját és valami ordított.

-Mégis mi a szart gondolsz? Mi a szarért itattad le Evet?-hallottam mérges kiabálását.

-Hogy miért bazdmeg? Azért, mert rohadtul leszartad az elmúlt hónapban és csak megsúgom, hogy Ő akart inni. Én csak segítettem neki elkérni a célját! Ha figyelsz rá és normális barátnőként tekintesz rá ez baszottul nem történt volna meg szóval ne engem hibáztass, miközben te vagy a hiba forrása Black!-üvöltött Sam.

-Nem tudnátok befogni?-kérdeztem halkan, mert majdnem szétrobbant a fejem kiabálásuktól. Halk mégis határozott kérésemre mindketten elhallgattak és felém fordultak. Mindkettejük arcán a meglepődöttség, aggodalom és a megkönnyebbülés látszódott.

-Sam, van energia ital?-kérdeztem, mert tudtam, hogy milyen szarul festek másnaposan. Talán hasonlítok egy mosott szarra...

-A hűtőbe tettem.-mondta majd kimászott Black szorítása alól, aki végig engem pásztázott tekintetével.

-Ev...-kezdte de félbeszakítottam.

-Mit csináltál Sammel?-kérdeztem.

Black erre nem válaszolt, csak egy hatalmasat nyelt.

-Sajnálom.-mondta és még mindig egy helyben állt és nézett engem.

-Igen. Sajnáld is...-mondtam de nem kellett volna, mert azért ez mégis bunkó volt... Láttam Black csalódott arcát, de még így is úgy voltam vele, hogy megérdemli, hogy most egy kicsit Ő „szenvedjen".

Közben Sam kijött a konyhából egy doboz Monster energiaitallal és aszpirinnal.

-Tessék, egy energia ital, hogy túléld a napot és egy fájdalomcsillapító.-mondta és átnyújtotta az említett dolgokat. A gyógyszert bevettem, majd utána nekikezdtem az energiaitalomnak miközben besétáltunk a nappaliba Sammel, Blacket otthagyva...

-Mi történt?-kérdeztem suttogva.

-Gondolom valahogy rájött, hogy ittunk és reggel berontott ide, miközben kávét csináltam és elkezdett lökdösni, meg mondogatni, hogy mégis mit képzeltem, hogy leitattalak téged.-mesélte.

-Értelek.-mondtam, mert közben Black is befáradt a nappaliba és leült velem szembe.

-Ev. Tényleg nagyon sajnálom, hogy elhanyagoltalak, csak azért, mert az érettségire készültem. Szörnyen utálom most magamat.-mondta miközben ujjait tördelte idegességében.

Én csendben figyeltem rá és hallgattam, hogy mit mond.

-Szeretnél esetleg csinálni ma valamit?-kérdezte félve. Jogos volt a félelme, azt kell, hogy mondjam... Ezek után lehet azt hiszi, hogy szakítani fogok vele és ezért nem mondok neki semmit.