Strange girl [Suga ff.](BEFEJEZETT)

17. rész

Yoongi pov:

- Mit szeretnél? - kérdezte. Én kicsit elgondolkodtam majd egy jó ötlet jutott az eszembe.

- Azt szeretném, ha 1 hétig, mindent megteszel amit mondok. - mondtam vigyorogva. Vajon bele meg? Elég megfontoltnak tűnik. Láttam az arcán azt hogy rendesen átgondolja, majd megszólalt.

- Nem. - mondta. - Nekem nem éri meg. Ki tudja hogy mikre fogsz kényszeríteni. - mondta nevetve. - Nem vagyok olyan hülye.

- Nem basznék ki veled. - mondtam. Ismét elkezdett gondolkodni, majd sóhajtott egyet.

- Rendben. - mondta. - Remélem nem kell megbánnom a döntésemet.

- Nem fogod. - mondtam. - De akkor kérem is az első dolgot. - mondtam mosolyogva.

- Mi elenne az? - kérdezte sóhajtva. Én a mosolyomat csak még szélesebbre húzta.

- Kérek egy csókot. - mondtam, miközben a mutató ujjamat a számra tettem. Ő csak lehunyta szemeit, majd ismét csak sóhajtott. Kinyitotta a szemeit, majd kezeit a vállaimra tette, egyik térdét a lábaim közt, az ágy sarkán meg támasztotta és közel hajolt hozzám. Egyenesen belenéztem fekete íriszeibe, és szinte azonnal elvesztem bennük. Majd megéreztem puha ajkait az enyémen. Szemeit lehunyta, én pedig viszonoztam csókját. Kezeimet derekára tettem, majd megnyaltam alsó ajkát, bejutást kérve. Ajkait egy kis hezitálás után szétnyitotta, én pedig hezitálás nélkül átcsúsztattam nyelvemet szájába. Szerintem ez volt az első, igazi csókja, de ahhoz képest elég jól csinálta.

Szája minden belső milliméterét felfedeztem. De a fránya levegőhiány miatt elkellett válnunk egymástól. Lihegve váltunk el egymás szájától. Mélyen egymás szemébe néztünk, majd miután rendbe szedtük a légzésünket, Sam megszólalt.

- Akkor most mesélj. - kért meg. Én csak széles mosolyra húztam ajkaimat.

- Örömmel. - mondtam mosolyogva, majd Samet az ölembe rántottam. Kezeimet átkulcsoltam a derekán, majd kérdeztem. - Mit szeretnél tudni?

- Hogy hogyan akart kinevelni. Hogyan tudta meg hogy milyen vagy. - mondta. Én csak bólintottam, majd mesélni kezdtem.

- Azt hogy hogyan tudta meg, arról fogalmam sincs csak tippelni tudok. - mondtam. - A tippem pedig az, amikor anyának elmondta, szerintem kihallgatta a beszélgetésünket. Innentől kezdődtek a nevelések, és a fejmosások. - itt hagytam egy kis szünetet. - Ha a fejmosás nem volt elég - itt felnevettem. - és hát ugye nem volt elég, akkor jöhetett a verés.

- Hogyan vert meg? - kérdezte. - Úgy értem, mivel?

- Vagy a saját kezei által lettem megverve, vagy övvel, vagy egy baseball ütővel ami azóta is meg van. - mondtam. - Fogalmazzunk úgy hogy sokszor kerültem korházba. És mindig akkorra tervezte ezeket a dolgait, amikor anya munkában volt. Hogy ne tudjon közbe avatkozni.

- Az ilyen emberekkel ugyan ezt megcsinálnám. - mondta. - Mindent amit veled tett, megérdemelné ugyan ezeket a dolgokat. - itt elmosolyodtam.

- Így is jól megrúgtad. - mondtam nevetve, miközben visszaemlékeztem rá. - De ezek szerint törődsz velem.

- Persze hogy törődök veled. - fordította felém tekintetét. Kezei mik eddig ölében pihentek, most arcom két oldalára tette, majd egy piszit nyomott homlokomra, utána pedig megölelt. - De attól még sokszor fel tudsz bosszantani. - mondta, mire kijelentésére, mind a ketten felnevettünk.

- Tudom. - mondtam büszkén, majd közelebb húztam magamhoz és a fejemet a vállába fúrtam. - Amúgy örülök hogy végig hallgatsz.

- Olyan vagy mint egy lány. - mondta. - Csak te nem panaszkodsz, hanem elmondod a problémádat.

- Hát de én fiú vagyok. - mondtam, mire felnevetett.

- Tudom. - mondta, helyeslően bólogatva. - Mondom nem vagyok olyan hülye.

- Tudom. - mondtam. - Egyébként. Köszönöm hogy megvédted anyát.

- Ezt nem kell meg köszönöd. Yui nagyon kedves, segítőkés és gondoskodó. Nem hagyhattam hogy az az állat megüsse. - magyarázta. Felnevetett egy kicsit. - És a sok beszélgetés során kiderült hogy kitől örökölted a forrófejűségedet.

- Ja, anyától. - mondtam mosolyogva. - Mert Mao normális LENNE, de mivel iszik ezért folyton fel van baszódva. Meg ha nem megy valami úgy ahogy ő akarja akkor is. Maot inkább agresszívnak mondanám.

- Nem kicsit agresszív. - mondta. - Képes lett volna megütni Yuit, akit egykor szeretett. És ha visszaakarja magát hozzátok kuncsorogni, akkor ne csináljon ilyeneket, mert minden egyes ilyen lépésével egyre távolabb áll tőletek. Bár szerintem már semmi pénzért nem fogadnátok vissza.

- Ismerjük mint a rossz pénzt. - mondtam. - Hiába ígérgeti azt hogy megváltozik, tudjuk hogy ezek csak üres szavak.

- Ezek miatt az emberek miatt léteznek lángszórók. - mondta, mire felnevettem.

Imádom ezt a lányt.

Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.

👋🏻Sziasztok.👋🏻