Strange girl [Suga ff.](BEFEJEZETT)

9. rész

"Amit nem tud, az nem fáj neki..."

Yoongi pov:

Amikor már csak pár centi választott el tőle, elkezdtem az arcát vizsgálni. Gyönyörű porcelán fehér bőrét, a nap fénye még jobban elsápasztotta. Arca ellazult, mintha semmi problémája nem lett volna. De mégis szemei alatt, fekete karikák voltak, mintha soha nem pihenne eleget. Rávettem magamat, és az utolsó pár centit is bezártam ajkaink közt. Ajkai puhák és édesek. Legszívesebben leteperném de nem tehetem. A csók közben megéreztem hogy Sam elmosolyodik. Elváltam tőle és láttam hogy még mindig csukva voltak a szemei. Megijedtem.

- Sam. Ébren vagy? - kérdeztem félve. Arca még mindig teljesen laza volt. Nem válaszolt semmit, csak nyammogott majd belebújt a párnába. - Akkor ezt egy nemnek veszem. - mondtam nevetve. Visszadőltem a párnámra, és becsuktam a szemeimet. Úgy kb. 10 perc múlva, megéreztem hogy besüpped a matrac. Kinyitottam a szemeimet. Sam négykézláb nyújtózkodott, hogy elérje az éjjeli szekrényen pihenő telefonját. Megfogtam a telefonját, és odaadtam neki, ő pedig elvette.

- Jó reggelt. - mondta mosolyogva.

- Neked is. - mondtam, miközben felöltem. Ő teljes testel felém fordult és a térdeire állt, kezeit a nyakam köré fonta. Olyan nagy lendülettel ugrott nekem, hogy majdnem hátra estünk. A meglepettségtől mozdulni se tudtam. - Ezt most miért kapom? - kérdeztem, miközben kezeimet a dereka köré fontam. Ő szorosabban magához ölelt és a fejét a nyakamba fúrta, majd megéreztem, hogy valami folyik végig a nyakamon. - Most sírsz? - kérdeztem.

- Nem. - mondta. Kicsit eltoltam magamtól hogy lássam az arcát. Szemeit nem láttam, de azt láttam hogy a könnyei végig folynak az arcán.

- Fenéket nem. - mondtam. - Miért sírsz? - kérdeztem meg. Ő felemelte a fejét és rám nézett.

- Ez az egész olyan mint egy álom. - mondta és még jobban elkezdett sírni. Én csak elmosolyodtam.

- Legalább egy szép álom? - kérdeztem. Ő csak egy kis mosolyra húzta az ajkait, és igenlően bólogatott. Az egyik kezemmel kisöpörtem a haját a szemei elől. Szemei csillogtak a könnyektől. - Na, ne sírj. Oppa kedvéért. - mondtam, ő csak egy kicsit elnevette magát, majd megtörölte a szemeit.

- Oppa? - kérdezte nevetve.

- Igen. Elvégre én vagyok az idősebb. - mondtam. - Úgyhogy, mostantól hívj Oppának.

- Rendben. - mondta nevetve. Én pedig elégedetten vigyorogtam. Sam lemászott az ágyról, majd leguggol a táskája elé és elővett egy kék farmert, fekete hózentrógert, fehér zoknit, fekete trikót, fekete fehérneműt és egy fehér inget. Felállt majd elindult az ajtóhoz. Tekintetem egész végig a fenekén és a lábain volt. Amint kiment az ajtón, megfogtam a telefonomat hogy megnézzem az időt. Fél hét. El sem hiszem hogy ilyen korán felkeltem. Én kis kimásztam az ágyból majd a szekrényemhez mentem. Kinyitottam, majd kivettem egy fehér pólót, egy fekete térdeinél szaggatott farmert és egy fekete pulcsit. Kimentem a szobámból, majd megvártam ameddig Sam kijön a fürdőből. Öt perc múlva kijött teljesen felöltözve. Nagyon jól nézett ki. Bementem a fürdőszobába, levetkőztem majd lezuhanyoztam. Felöltöztem majd lementem Samhez a konyhába. Anya ismét már kora reggel munkában van.

- Anyud? Dolgozik? - kérdezte. Én csak bólintottam. - Mit csináljak?

- Hogy érted? - kérdeztem.

- Mit csináljak reggelire? - kérdezte. - Mit szeretnél enni?

- Olyat amit Nam hozott a múltkor. - mondtam.

- Palacsintát? - kérdezte Sam, miközben próbálta a nevetését visszatartani.

- Azt. - válaszoltam. Itt elengedett egy kis nevetést, és bólintott.

- Rendben. - mondta és elkezdte elővenni a hozzávalókat a hűtőből, majd elővette egy tányért és egy serpenyőt, majd elkezdett szenvedni azzal hogy levegyen egy edényt. A magassága miatt nem érte el. Miután meguntam a szenvedését, mögé álltam majd levettem neki. - Köszi.

- Szívesen. - mondtam, Sam már el is kezdte megcsinálni a tésztát. Amikor már minden az edényben volt elkezdte keverni. Én szorosan mögé álltam és hátulról átöleltem, majd az államat a fejére tettem.

- Kényelmes? - kérdezte gúnyosan, rám se nézve. Én elnevettem magamat.

- Aha. Olyan kis alacsony vagy. A fejed jó támasznak. - mondtam.

- Ha ha ha. Nagyon vicces. - mondta duzzogva.

- Naaa, tudod hogy csak viccelek. - mondtam nevetve. Vártam, de választ nem kaptam tőle. - most nem fogsz válaszolni? - kérdeztem. De választ nem kaptam. - Ha nem válaszolsz megcsókollak. - mondtam.

- És ha megteszed, akkor a fejedet a forró serpenyőbe nyomom. - válaszolta. Ezen felnevettem.

- Végre válaszoltál. - mondtam. Ő felém fordult.

- Ha nem segítesz akkor - mutatott a nappali felé. - kifelé.

- De hát én segítek. - mondtam felháborodva.

- Aha, abban hogy a magasságommal szekálsz? - kérdezte, miközben vissza fordult és elkezdte sütni a palacsintákat. Én ismét átöleltem, arcához hajoltam és megpusziltam.

- Naaa, tudod hogy nem bántásból mondom. Azért szivatlak mert a barátom vagy. - igen csak egy barát... Sam szabad kezével átölelte a derekamat és maga mellé húzott. Kirakta az utolsó palacsintát, majd elengedett. Megfogta a tál palacsintát majd odament az asztalhoz és letette a tányért.

- Hozzál bármit amit a palacsintádba akarsz tenni. - én bólintottam és elővettem a kakaót és a tejszínhabot. Letettem az asztalra a cuccokat majd megcsináltam az első palacsintámat és elkezdtem enni. Sam is ugyan olyan palacsintát csinálta amilyet én. Megettünk két palacsintát, majd csináltunk még néhány kakaósat tízóraira. Sam elővette az alufóliát levágott belőle egy darabot, majd lefedte a palacsintákat és betette a hűtőbe. Felvettük a táskánkat és a tornazsákunkat, majd felvettük a cipőnket és kimentünk a házból. Becsuktam magunk mögött az ajtót és elindultunk az iskolába, amit mi csak pokolnak nevezünk.

Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.

👋🏻Sziasztok.👋🏻