Strange girl [Suga ff.](BEFEJEZETT)

10. rész

Sam pov:

Yoongi bezárta a bejárati ajtót, majd elindultunk a pokolba. Út közben sokat beszélgettünk, hogy mi lesz, ki fog szerintünk bepofázni nekünk. A mi tempónkban elég gyorsan odaértünk az iskolához. Bementünk az épületbe és elindultunk rajzórára. Amint bementünk a terembe, a ribancok azonnal megrohamozták Yoongit.

- Yoongi Oppa itt a telefon számom!

- Az enyém is!

- Szeretlek Oppa! - és ehhez hasonlók. Yoongi felém fordult. Megfogta a kezemet, majd a helyünk felé kezdett el húzni. Leültünk, majd minden telefonszámot amit kapott a ribizliktől, a szemükbe nézett és hideg vérrel széttépte.

- De Oppa. most miért? - kérdezték.

- Amit a leszbikus miatt van?! - kérdezte az egyik idegesen. Régen rosszul esett amikor ezt kérdezték, de most már meg szoktam.

- Azt hittem a lányokat szereted, nem a fiúkat. - mondta egy másik, mire mindenki elkezdett nevetni.

- A fiúkat is szeretem. - mondta Yoongi, halál nyugodtan. A nevetés abba maradt és minden szempár rá szegeződött.

- Ezt hogy érted? - kérdezte az osztály fő kurvája.

- Oh? Hogy hogyan értem? Hát úgy hogy biszex vagyok. - kijelentésén mindenki nagyon ledöbbent. Én nagyra becsülöm hogy felvállalja. - És ha Sam fiú lenne, akkor sem hagynám magára. - kijelentésén meg hatódtam.

- Pedig jobban tennéd. - nyávogta az egyik. Yoongi szép lassan felállt a helyéről.

- Miért? Mert azt mondtad Mrs. - szopás hangot imitált. Próbáltam visszatartani a nevetésemet, amit Yoongi észre is vett és egy széles mosolyra húzta a száját.

- A hülye kis emós kurva miatt vagy ilyen Oppa! - vinnyogja egy másik.

- Emós? Hol? Ó hogy magadról beszélsz? - megragadta a lányt a csuklójánál fogva, és megnézte azt. - Nem te vagdosod magadat a piti szarjaid miatt? - kérdezte miközben ellökte. - És még egyszert elmondom. NE hívjatok Oppának. Csak egy ember hívhat így.

- És ki az?

- Sam. - válaszolt miközben rám nézett.

- Hogy Ő? - kérdezték kiakadva, rám mutogatva.

- Igen, Sam. Na, Mindegyikőtök üljön le a picsájára! - utasította a többieket, akik visszaültek a helyükre. Közben a többiek is ideértek. Én felpattantam és odamentem hozzájuk. Megöleltem Jint.

- Szia eomma. - köszöntem neki nevetve. Az egyik kezével átölelte a derekamat a másik kezével a fejemet simogatta.

- Szia lányom. - köszönt vissza, mire mind a ketten elkezdtünk nevetni. Éreztem az osztály furcsáló tekintetét.

- Ribanc jól vagy? - kérdezte az egyik lány. Jin elengedett odament a lányhoz és felpofozta.

- Ne ribancozd le a lányomat. - mondta Jin. Megéreztem hogy valaki megfogja sérült kezemet. Odafordítottam a fejemet és Kook aggódó tekintetével találtam magamat szembe.

- Kookie? Mi a baj? - kérdeztem, miközben visszafogtam a kezét. Kook felemelte a kezemet.

- Mi történt a kezeddel? - kérdezte. A másik kezemmel is megfogtam a kezét nyugtatás képpen.

- Nyugi. Csak túl erősen szorítottam a poharat, és túl erősen vágtam le az asztalra. - mondtam. Kook a fülemhez hajolt.

- A szüleid miatt? - kérdezte. Én csak bólintottam. Kook elengedte a kezemet, majd nyakam köré fonta kezeit. Meg is lepődtem, de kezeimet dereka köré fontam, viszonozva az ölelését. A meghit pillanatot az szakította meg hogy valami hátulról nekem vágódott, és a derekam köré fonta karjait. Oldalra fordítottam a fejemet és egy mosolygos Taevel találtam szembe magamat.