"Shawn nagyot nyelt, majd lesütötte a szemhéját. Pillantása az ajkam, és a tekintetem között cikázott.
- Nagyon remélem, hogy van még több is. - mosolyodott el kacéran végigmérve.
- Ne aggódj, tudnám folytatni. De ezeket már neked kell levenned róla...
Shawn és én nagyon sokat beszélgettünk, hülyéskedtünk így, facetimeozás közben. Nem sűrűn tudtunk beszélni, de az a néhány alkalom mindent megért. Főleg akkor hívott, amikor a koncertjének vége lett, a szálláshoz ment vissza vagy, amikor a turnébuszon több órát utazott. Volt részem olyan szerencsében, hogy a hálószobámban fetrengve halhassam, ahogyan csak nekem játszik a gitárján. Mesélt a parfümének a kampányáról, arról, hogy milyen élmény volt Ed Sheerannel egy színpadon fellépnie és imádtam, hogy milyen izgatott volt még órákkal utána is. Azt imádtam benne a legjobban, hogy mindezeket megosztotta velem. Fiona többször is kérdezte kivel beszélek annyit, de nem tudtam, hogy elmondhatom e neki. Leginkább azért, mert fogalmam sem volt róla hányadán állunk Shawnnal. Igen, még mindig nem tudtam pontosan. Azóta, hogy járt nálam, arról nem is beszéltünk, hogy akkor mi most mik is vagyunk egymásnak, de féltem felhozni a témát. Inkább csak az L.A.- be költözésről fecsegtem, hogy mennyivel másabb a város, milyen sürgés-forgás van itt és Grace mennyire jó fej. Azt megint csak tabu témaként kezeltem, hogy a szüleim milyen vitáknak tettek ki megint, szinte minden apróság miatt. Ettől csak még jobban értékelem, hogy Gracenél lakhatok. Ráadásul attól, hogy a telefonom jelezte Shawn hívását mindig jobb kedvem lett... Úgy érzem, mintha néha már szinte menekültem volna hozzá. Miért hoztam volna fel ezeket a témákat, hogy mindent elrontsak?
És, hogy a szüleim vitájának miért én álltam újra a központjába?
A klip megjelenése után nagyon sokan, írtak hideget, meleget, aztán ismeretlen telefonszámok kezdtek hívogatni. Nem tudtam kezelni a helyzetet, Anya sem, így végül Norához fordultam, aki eljött hozzánk. Magazinok, hírlapok kerestek fel ilyen olyan interjúkkal. El kellett döntenem, hogy szeretnék e jobban belefolyni a dolgokba, mint amennyire jelenleg belekerültem. Leültünk, így hárman és átbeszéltünk mindent. Nora kiállt mellettem, hogy ha én szeretnék ezekben a körökben forogni, akkor szívesen elvállal, mint menedzser. Látta rajtam a forgatások alatt, hogy mennyire helyemet állom. Így, sok gondolkozás után, úgy döntöttem miért ne? Anya válasza az volt, hogy azért nem, mert az ő lányából nem lesz holmi celeb, akit az emberek csitrinek kezelnek. A szüleim pedig vitába kezdtek arról, hogy melyiküknek nem kellett volna eleve engednie, már magát, a forgatásra való jelentkezést. Ettől függetlenül Nora segített blokkolni a kéretlen hívásokat, és közölni, hogy nem szeretnék semmiféle interjút. Főleg nem Shawnnal kapcsolatban, aki Norától hallotta, hogy enyhén letámadtak a lapok. Az, hogy aztán vele is beszéltem erről sokat segített.
---
Már a los angelesi konyhában iszogattam a borsmentateámat, amikor a telefonom megőrült. Folyamatosan jöttek az értesítők. Mire a kezembe vettem, addigra Fiona hívását jelezte.
- Szia, mi újság a keleti parton? – szóltam bele.
- Nem hiszem el, hogy nem mondtál semmit! – kiabált bele. A hangja nem izgatott volt, hanem dühös, olyannyira, hogy ilyennek én még soha nem hallottam.
- Miről van szó pontosan? – kérdeztem döbbenten.
- Huh, most komolyan ezt csinálod?! – csattant fel. - Nincs Los Angelesben wifi? Tele van a net veletek!
Megijedtem. Attól féltem, hogy valaki feltörte a profilomat és a beszélgetéseink napvilágot láttak. A szívem dübörgött a mellkasomban, Fiona hangja a fülembe, miközben a konyhapulton lévő laptopomon pötyögtem be a twittert. Döbbenetemben lassan felcsúsztam a bárszékre.
- Én még azt hittem barátok vagyunk! Te meg ilyeneket nem mondasz el nekem? Így is alig tudok rólad valamit Bridgit, mert sose mesélsz, én mesélek mindig, de ez túlzás! – zökkentett vissza legjobb barátnőm mérges hangja.
- Fiona. – mondtam halkan. – Mi ez?
A mellkasomban, eddig ismeretlen összeszoruló érzés miatt még a szemem is könnybe lábadt. A twitteren egy fotó terjengett. Shawn egy étteremben ül, mögötte pedig egy szőke hajú lány látszik. Ketten ülnek egy étteremben, gyertyafényes vacsoraasztalnál. Ráadásul a különböző oldalak azt terjesztik, hogy az, aki ott szerepel, én volnék.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Egy fotó, duh! Miért nem mondtad, hogy együtt vagytok? – kérdezte. A hangja nyugodtabb, most már inkább csalódott volt.
- Mert nem vagyunk. – Most már biztos. – Nem én vagyok a képen. – Már miért én lennék?
- De a net meg, azzal van tele, hogy... várj. Shawn kiírt egy tweetet. – hallottam, ahogyan kattintgat. – Mi az, hogy craY?
- Fiona nem jössz el bulizni a gólyáknak most...
- Nem! Mármint bocsi, most nem jó, majd legközelebb.
Hallgattam a kihangosított telefonból, amíg a tweeteket böngésztem.
- Ki az a Hailey Baldwin? – kérdeztem.
- Modell. Miért?
- Hát persze, hogy az. – meredtem a lány kiírására. craY. – Mennem kell, holnap beszélünk, jó? – tettem le a telefont, meg sem várva a választ.
Bunkó dolog volt? Lehet. De miután több oldal arról adott hírt, hogy Shawn Mendes Santa Monicán rohangál a kocsijával és L.A.-ben vacsorázik, miközben két napja beszéltünk nem érdekelt. Az, hogy nem említette azt, hogy itt lesz eltörpült amellett, hogy egy modellel ment randira. Én meg itt, mint valami hülye várom a hívását. Olyan naiv vagyok. Annyira tudtam én eddig is, hogy nem kell nekem hülye érzéseket éreznem, hülye fiúk iránt, akik a végén úgy sem akarnak majd semmit.
A hangulatom szomorkásból másodpercek alatt váltott át dühössé. Nagyon dühössé.
----
Sziasztok Olvasók!
Ha gondoljátok szívesen elolvasnám a Ti véleményeteket is erről a Shawn és Hailey helyzetről. Hogy Ti hogyan álltok hozzá? (A történet nem hiszem, hogy így alakult volna, ha nem olvasok a történtekről, de szerintem beleillik, remélem ti is így gondoljátok majd.)
