Köszönöm a 200-at!
--------------------------
- Los Angelesben lesz leforgatva a klip további része, ami még pár napod fog igénybe venni. – mondta Nora. A repülőtér kijárata felé sétált, olyan magabiztossággal, hogy az emberek nemhogy elléptek előle, de még utána is fordultak. Barna haja szoros kontyban volt felfogva, egy bordó ruhát viselt és hosszú szövet kabátot. Napszemüvegét éppen akkor tette fel, amikor kilépett a Kaliforniai fényre. – Enyhe időjárás változás Kanadához képest, elviselhetetlen ez a kabát. – fordult hátra hozzám.
Együtt utaztunk a szállásomig, aztán ő hazament. Említettem neki a nagynénémet, hogy lakhatnék nála, de Nora azt mondta mindent előre intéztek, tehát ki is van fizetve a szobám.
Fionával beszéltem végig a délutánomat. Sok mindent mesélt a nélkülem töltött napjairól, én pedig egyre jobban hiányoltam.
- Legalább már újra egy országban vagyunk. – mondtam mosolyogva.
- Aha, és Shawn mikor fog jönni? – kérdezte nagy szemekkel.
Keserű ízt éreztem a számba.
- Még a családjával van, aztán lesz egy koncertje és holnap fog megérkezni. Legalábbis Nora, így informált.
- Olyan izé vagy, hogy nem mondasz semmit a forgatás részleteiről! – biggyesztette le az ajkát.
Megvontam a vállamat és úgy tettem, mint aki becipzárazza a száját.
- Bridgit! Ne már!
- Úgy jobban fog tetszeni, ha nem mondok el előre részleteket... nem mintha megtehetném.
- Ki a... - kezdte, majd elakadt. – Hívnak a másik vonalon. Majd hívj, ha ráérsz! – Fiona bocsánatkérő tekintettel elköszönt.
Miután letettük és órákig unatkoztam a szobában, mármint fetrengtem az ágyon remélve, hogy az utazás után bealszom, de semmi. Kipróbáltam a tvn lévő összes funkciót, elolvastam minden jelenlegi sztárpletykát, könyvet lapoztam fel, amiből egy szó se ragadt meg, aztán végül a hatalmas ablakom előtt ácsorogva néztem a sok rohanó embert. Felcsaptam a bőröndömet, leástam az aljára, átöltöztem, felhúztam a cipőmet, majd miután kiléptem a járdára a fülhallgatómat a füleimbe biggyesztettem.
Régen volt, hogy egy teljes óráig bírjam a futást, most közben annyi mindenen agyaltam, hogy észre se vettem milyen messze elmentem az óceán partján. Ismerős környéken álltam le, a nagynéném éppen itt lakik néhány utcányira. Késő délután volt, ilyenkor ő dolgozni van, így inkább lassítva a légzésemen lehuppantam a homokba. Törökülésben ülve, a kezeimet morzsolgattam és közben szentimentálisan a vizet bámultam.
Legutóbb Shawn Mendessel üldögéltem homokos parton és szórakozottan beszélgettünk. Most meg hülyét csináltam magamból előtte, ami órák óta a fejemben ragadt. Nem értek én már semmit és a legijesztőbb az, hogy magamat se.
YOU ARE READING
Lights On Honey (Befejezett)
同人小说"Shawn nagyot nyelt, majd lesütötte a szemhéját. Pillantása az ajkam, és a tekintetem között cikázott. - Nagyon remélem, hogy van még több is. - mosolyodott el kacéran végigmérve. - Ne aggódj, tudnám folytatni. De ezeket már neked kell levenned róla...
