Lights On Honey (Befejezett)

17. Hogyan történt az első csókom?

A szobám erkélyén ácsorogtam, amikor két kéz rásimult a derekamra.

- Én pont annyira nem értem mi történik, mint te. – suttogta a fülembe. – De nem lenne rossz, ha együtt derítenénk ki. – mosolygott, miközben lehajolt és egy puha csókot adott a vállamra.

 Felé fordultam, hogy a szemébe nézhessek, megfogtam a karját és magam után húztam a hálószobába, ahol az ágy végénél megálltunk. Az övénél fogva közelebb húztam a testemhez, bal kezemet becsúsztattam a sötét pólója alá és kitapintottam az összes izmot a felsőtestén. Atyaég!

 Újra feltekintettem a nagy barna szemekre. Shawn beharapta az alsó ajkát, benedvesítette, lehajolt, hogy rendesen megfoghassa a fenekem mielőtt...

 Mielőtt a vekker fel nem ébresztett volna.

 Ilyen morcosan és kábán, főleg kábán még sosem nyomtam ki a telefonom ébresztőjét. A szundit be se nyomtam, úgy se tudom visszahozni ezt az álmot, amitől, ha már itt tartunk, kezdem magamat kattantabbnak érezni. Na jó, nem vagyok kattant, de rendesen be vagyok indulva tőle. Hogy a francba van rám ilyen hatással? Shawn előtt ilyen nem volt.

 Miután kirimánkodtam magamat, hogy félbeszakadt az álmom, kimásztam az ágyból és átgondoltam mit vegyek fel Norához. Nem terveztem magamat nagyon kicsípni, de az biztos, hogy ez a délutáni pár óra alvás segített a szemem alatti karikákon.

Arcot mostam, leheletnyi sminket tettem fel, ami kiemeli a szememet, aztán egy egyszerű fodros crop top, meg egy szoknya mellé esett a választásom. Mivel alapból egy magas lány vagyok, így megfontolva szoktam magas sarkúba bújni, ma estére viszont kivételt tettem és egy piros talpú feketét vettem fel.

A hajam ugyanúgy állt, mint korábban a forgatáson hála a minőségi hajlakknak. Kis igazítást igényelt az alvás miatt, de különben rendben volt.

8-ra értem oda, addigra pedig már szinte mindenki jelen volt. Éppen Lenával beszélgettem pár szót, amikor a hátamon lévő érintéstől kirázott a hideg, anélkül, hogy ránéztem volna tudtam, hogy Shawn Mendes megérkezett.

- Sziasztok. – mosolygott. – Milyen eddig a buli? – kérdezte belekortyolva a kezében tartott borba.

- Egész jó, mindenki eldumálgat és nagyon finom minden ilyen mini izé. – válaszolta Lena, a mini hamburgert méregetve.

- Klassz. – biccentett Shawn, aztán letekintett rám. – Beszélhetünk kicsit? – intett a teraszra vezető üvegajtó irányába.

Ha tudná, ma mit álmodtam, tuti nem invitálna ki. Terasz? Erkély? Mindegy nekem.

- Menjünk. – bólintottam. Lena kíváncsi tekintetét éreztem miután megfordultam.

Shawn ezúttal a szokásos cipőt, hosszú fekete farmert, és sötét pólót viselt. A karjára hajtott farmerdzsekit ledobta az egyik kerti székre és a terasz másik végében lévő korlátra támaszkodott.

- Mond. – léptem mellé.

A távolba meredt.

- Megnéztem az ajándékodat. – kezdte. – Szeretném megköszönni, az óra telitalálat, tényleg. – emelte meg bal kezét, ahol a csuklóján ott viselte a tőlem kapott fekete szíjú órát. Ami mellé egy egyszerű Fender pengetőt adtam neki a dobozba. – Meg a másik kis apróságnak is örültem. – mondta. – Ne haragudj, hogy ilyen későn jutottam oda, hogy kinyissam, de köszönöm szépen.

- Örülök, ha tetszett és persze jobb később, mint soha. – legyintettem mosolyogva. A lényeg, hogy viselte, tehát tényleg jó döntés volt.

Kihúzta magát eltávolodva kicsit a korláttól és felém fordult. Az arcomat kémlelte, majd mélyen a szemembe nézett.

- Mi az? – kérdeztem, aztán lepillantottam magamra. Csak nem kentem össze a blúzomat.

Mire újra felnéztem volna, Shawn előttem állt és lehajolva hozzám, ajkait az enyémre helyezte. Úgy passzoltak egymáshoz, mint egy kirakós két darabja. Semmilyen képzeletem nem múlta fel azt a pillanatot, amit akkor átéltem, aztán megmozdította az ajkát és nekem végem volt. Olyan puhán és finoman csókolt, hogy beleremegett a gyomrom, a térdem és rendesen az egész testem, így közelebb húzódtam hozzá. Tenyeremet az erős mellkasára fektettem és kicsit pipiskedtem, hogy együtt mozduljunk a csók végén. A levegőhiány okozta szünet közben, mintha elbizonytalanodott volna, így kezemet felfutattam a vállán és egészen a hajáig simítottam. Napok, hetek óta erre vágytam, hogy a sötét tincsek közé túrhassak az ujjaimmal. Szétnyílt az ajka és újra felém hajolt, a derekamnál közelebb húzta a testemet, ha egyáltalán fizikailag lehetséges volt, már abban a helyzetben. Az összes eddigi érzésemet beleadtam a csókba, ő pedig annál is többet. Elképzelted már valaha, hogy milyen lenne a tökéletes csók, amiben minden benne van és a srác mintha arra született volna, hogy szájával a te ajkaidat kényeztesse? Shawn Mendesről eddig is tudtam, hogy tehetséges és sok mindenhez ért, de ettől szinte kifeküdtem.

 A sokadik csók közepén, a derekamnál fogva, óvatosan hátrébb tolt. Lehunyt szemmel a másik irányba fordult.

- Minden rendben van? – kérdeztem, a bal kezemet a hátára fektetve, Shawn kinyitotta a szemét – Valamit nem jól csináltam?

Shawn beharapta az ajkát és megrázta a fejét.

- Hidd el mindent remekül csináltál. – szólalt meg végül, de ezt követően újra csak csend lett.

Egy sóhaj hagyta el a számat.

- Shawn, mi történik? – kérdeztem.

Továbbra is a korlátra támaszkodott és nem nézett felém.

- Én bemegyek. - megfordultam, de a kezem után nyúlt.

- Várj. – suttogta. – Kérlek.

- Én csak nem értelek. Eddig azt hittem félreértettem az apró jeleket, de ezek szerint ugyan azt érzed, amit én. – fürkésztem az arcát. – Tudom, hogy nem csak szórakozol velem, mert te nem tennéd. De akkor mégis mi történik?

- Az, hogy kezdesz fontossá válni a számomra. – fordult felém és ujjait összekulcsolta az ujjaimmal. – Tényleg jól érzem magamat veled és vonzódom hozzád, de nem hagyhattam korábban, hogy megcsókolj, mert nekem még a turné az első. Sok állomás van és még jó ideig távol lennék, arra kell koncentrálnom, mert jó akarok lenni abban, amit csinálok.

- Akkor most miért csókoltál meg? – értetlenkedtem.

- Mert most az egyszer önző voltam és azt tettem, amit én szerettem volna. – mosolyodott el halványan, aztán újra komor vonások jelentek meg az arcán. – Nekem pár nap múlva tovább kell mennem és legalább az ősz közepéig dolgoznom kell. Nem tudok itt lenni neked és nem kezdhetek bele most egy kapcsolatba.

Végre értettem a dolgok nagy részét és habár megértettem Shawnt, mégis idegesen túrtam bele szőke hajamba.

- Nem bánom, hogy önző voltál. – mosolyodtam el. - És megértelek...

- De?

- De, ha így gondolod, akkor jobb is, ha távol leszünk egymástól. Te koncentrálj a munkádra, hiszen eddig is megdolgoztál azért, ahol vagy. Én pedig nekikezdek az egyetemi életem szervezésének.