A fekete paripa

Első konfliktus

Aaron és Seth a folyosón várták, hogy csatlakozzak hozzájuk.
- Nekünk van egy kis megbeszélni valónk! - nézett rám Seth igen kíváncsi szemekkel. Értetlenül néztem rá, de tudtam, hogy mit akar. - Ne játszd a tudatlant! Mi volt ezzel az elrablásos sztorival?
- Még nem mondtad el neki? - nézett rám nagy szemekkel a szőke.
- Hogy mondhattam volna el neki, mikor csak ma találkoztunk? Egyébként én is akartam kérdezni tőled valamit.  Honnan ismered Ms. Nancy-t? - kérdeztem érdeklődve.

- Nem jártam általános iskolába, mert az apám nem engedett, ezért felfogadott egy magán tanárt, és ő volt  Ms. Nancy. Jó tanár, megfogjátok majd látni. - mondta csillogó szemekkel. 

- Aha. - mondta Seth. Neki is leesett ami nekem. - És mondd csak...ő is észre vette azt a csodálatot, ahogy rá nézel, vagy más miatt kezdted el a gimnáziumot? - kérdezte érdeklődve.
- M..még is miről beszélsz? - Aaron elpirult, mire mi nevetésben törtünk ki. - Ez nem vicces!
- Jól van, jól van! Bocs. - töröltem le a könnycseppet ami a nevetés közepette csordult ki, majd visszanéztem Seth-re. - Egyébként neked nem kellett volna beiratkozni, vagy mi?

Ekkor a homlokára csapott.

- De igen. - mondta, majd azonnal visszafordult, és elkezdett szaladni. - Nem kell megvárnod, Alex! Majd megtalállak!- fordult vissza futás közben, majd eltűnt a szemünk elől.

- Hogy is ne! - mondtam, majd leültem az egyik padra.

- Most mi van? Azt mondta nem kell megvárni. - nézett rám Aaron, majd felállított ülő helyzetemből. - Ideje vissza menni az osztályhoz. 

- Hidd el nekem, jobb lesz, ha itt megvárom. Seth nagy galibát csinál, ha nem vagyok mellette. - kezdtem egy kicsit aggódni. 

- Alex! - hallottam meg, hogy a nevemet kiabálják. Körülnéztem és megláttam felénk szaladni Sarah-t. Arcomon nagyobb lett a mosoly.  - Végre meg vagy. - ért mellénk lihegve.

- Szia Sarah. Nem láttalak egy ideje. - fordultam felé, mire bólintott. 

- Igazad van. Tudod, sokat kell tanulni. Egyébként az a pletyka járja a suliban, hogy egy új matek tanárt kaptatok. Ez igaz? - kérdezte kíváncsi szemekkel. 

- Igen, igaz. Ms Nancy.  - ujjongott Aaron, halkan. 

- Ms Nancy-t kaptátok? - arca hó fehér lett.

- Minden rendben veled, Sarah? - kérdeztem, majd megtartottam a karját, mert attól féltem, hogy el esik. 

- Persze! - itt megfogta a vállamat. - Alex, nagyon bele kell húznod. - mondta, mire teljesen nem értettem, hogy mire céloz. - Ha rossz jegyeket szedsz össze, ez a tanár  simán elintézi, hogy kirúgjanak, akármilyen is a származásod. - nyeltem egyet.

- Hogy mondhatsz ilyet Sarah? Ms Nancy biztos nem tesz ilyet. - kelt a védelmére Aaron. A lány vele szembe állt. 

- Te nem is ismered. A legjobb barátnőmet is ő rúgatta ki a suliból, mert gyengén teljesített. - visszafordult felém. - Hidd el. Jobban elleszel foglalva azzal, hogy matekot tanulj, így nem nagyon lesz időd Szélviharra. 

Eme név hallatán egy kicsit jobb kedvem lett. Igaz is. Már egy jó ideje nem voltam az istálló közelében. Seth-nek is megakarom mutatni a lovamat. Biztos el lesz ájulva tőle tekintve, hogy ő is nagy ló imádó. De tényleg, hol van már ilyen sokáig?

- Gyertek, srácok!  Verekedés van kibontakozóban. - hallottam meg az egyik felsőbb évest az udvar fele szaladni. 

- Még is ki verekszik? - kérdezte a mellette rohanó srác.

- Henry és egy idegen srác. Legalább is nem láttam még erre. - válaszolt a felsőbb éves. Kezdtem a legrosszabbra gondolni. Ha Seth az, remélem nem fog meggondolatlanul cselekedni.

- Mi is menjünk! - mondtam a mellettem állóknak, majd a tömeg után eredtünk, akik szintúgy futni kezdtek. Az udvaron egyből megláttam egy kisebb csoportosulást, ami fele mindenki érdeklődve szaladt. Olyan gyorsan szedtem a lábaimat, amilyen gyorsan csak tudtam. Mikor elértem őket, azonnal keresztül akartam vágni közöttük, de ezt igen nehezemre esett. 

- Alex, várj már! - ragadta meg a karom Aaron. - Miért vagy ennyire besózva? - kérdezte érdeklődve.

- Ha valakinek baja esik az az én hibám lesz. - mondtam, és kiszabadulva a szorításból keresztül vágtam a tömegen, csak, hogy meglássam, ahogy Henry az unokatesómmal áll szemben. 

- Nem igazán értem, hogy miért lettél pipa öreg. - emelte fel a kezét Seth, majd becsukta szemét. 

- Még azt mered mondani, hogy nem tudod? - Henry nagyon dühösnek látszott, majd mikor megláttam, hogy mi van előtte a földön, kezdtem érteni a vita okát. - Kiverted a kezemből a telefonom, aminek betört a képernyője. 

- Már megbocsáss, de épp hogy csak véletlenül neked mentem, te viszont voltál olyan szerencsétlen, hogy nem fogtad rendesen azt a rohadt telefont, ami így kiesett a kezedből. Szóval a saját bénaságodnak köszönheted. - Seth megint arrogáns hangnemben beszélt. Ezért is verték meg sokszor.

- Szét verem a képed! - ugrott felé Henry, jobb kezét ökölbe szorítva, és már lendítette is Seth felé, aki könnyű szerrel kerülte ki a támadást. 

- Ezt vehetem kihívásnak? - itt van. Az a rémisztő mosoly, amivel Henry felé nézett. Most kell tennem valamit mielőtt vér fog folyni. Seth a nadrágja zsebéhez nyúlt, amiben minden bizonnyal egy zsebkés volt. Amikor elővette tudtam, hogy nagy a baj. Henry arca hófehér lett, biztos nem használt még semmilyen fegyvert az öklein kívül. - Neked véged!

Seth késsel a kezében nekirugaszkodott Henrynek, aki épp hogy csak elkerülte a támadást. Azonban nem könnyebbülhetett meg, mert az unokatesóm ismét támadott.

- Seth! Hagyd abba! - kiáltottam rá, de mintha meg sem szólaltam volna.  Henry véletlenül neki esett az egyik, a körben álló gyereknek, aki mint aki nem vette volna észre Seth kezében a kést, és aki egy igazán jó bunyót akar látni, megragadta Henry-t és Seth felé lökte, aki már a készen volt, hogy a késsel leszúrja. Tennem kellett valamit. Nem is tétlenkedtem, megragadtam Henry pulóverét, és egy határozott kézlendítéssel hátra rántottam, aminek köszönhetően a földre esett, én meg Seth elé ugrottam és a kezemet felé emeltem. Ennek az lett az eredménye, hogy a kést beleszúrta a tenyerembe. Felkiáltottam fájdalmamban, majd könnyes szemekkel Seth-re néztem.

- Alex! - szólalt meg elhaló hangon. Teljesen lemerevedett. Kellett neki pár másodperc, hogy felfogja, hogy a kése még mindig a tenyeremben van, ezért egy határozott rántással kiszedte belőlem. Aaron és Sarah azonnal odaugrottak hozzám, és egy fehér ruhaanyaggal körbetekerték a kezem. 

- Te idióta! Minek ugrottál elébe, mikor láttad, hogy egy  kés van nála?- Aaron nagyon dühös volt, én meg csak megvontam a vállam. 

Meghoztam az új részt. Remélem elnyerte a tetszéseteket :D