My brother is a superstar (One Direction) ~Befejezett~

48.

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Kivéve a veszekedést, azt jobb érzés mindig elmúlasztani valamikor máskorra...

Karinthy Frigyes
és Fanny

Egyszerűen tudjátok milyen felemelő érzés két év után újra a vőlegényed karjaiban ébredni? A világ legjobb érzése!

Miután szemem kinyitottam, Niall nyugodt arcát figyeltem. Legszívesebb tele pusziltam volna, de nem volt szívem felkelteni. Védelmező karjai a derekamon pihentek. Fejem visszahajtottam mellkasára. Még egy kisebb ideig hallgattam, hogy szuszog, majd becsuktam a szemem és pihentem. Nem sokkal később arra lettem figyelmes, hogy Niall elkezdte az oldalamat cirógatni. Fejemet újra arca felé fordítottam.

-Jó reggelt baba!- mosolygott rám Niall.

-Neked is!- feljebb kúsztam és puszit nyomtam szájára.

-Nem, nem! Ennyivel nem úszod meg! Két évig nem voltál itt!- Niall visszahúzott magához, majd szenvedélyesen megcsókolt.

-Éhes vagyok?- kuncogtam ajkaira.

-Mire?- nyomott még egy puszit a számra, majd arcomat fürkészte.

-Nem tudom! Reggelire!- Niall mosolyogva megrázta a fejét és kikelt az ágyból. Értetlenül néztem rá.

-Gondoltam csinálok neked reggelit! Lejössz vagy ágyba kéred?- hozzám jött és adott még egy csókot ajkaimra.

-Lemegyek!- mosolyogtam rá. Felkaptam a földről a pólómat, vagyis Niall pólóját és utána mentem a konyhába. Az asztalnál ült mindenki és valamiről nagyon hevesen beszélgettek.

-Ariana tudsz segíteni?- kérdezte Harry. Bólintottam és leültem a mellette lévő székre.

-Miben?- megnéztem az előtte lévő újságot, melyben gyűrűk díszelegtek. Csillogó szemekkel néztem vissza Harryre.- Ugye ez az?

-Igen!- sóhajtott.- De ezt sem tudom eldönteni, se azt, hogy miként és hogyan történjen meg az egész!- megint sóhajtott és lapozott egyet az újságban.- Gondoltam te tudsz segíteni! Kennyt igazán jól ismered és mivel lány vagy szereted az ilyen csöpögős dolgokat!- megforgattam a szemem, de tudtam, hogy igaza van.

-Kinek kigondolhatom, de neked kell megszervezned!- csak rám kacsintott és elém helyezte az újságot.

-A tervezgetés egy fél óra múlva is ráér! Nem akarom, hogy Arinak leesen a vércukra.- Niall elém rakott pár palacsintát, melyet minél előbb elfogyasztottam.

-Köszönöm!- mentem oda Niallhez -aki a pultnak támaszkodva figyelte reggelizésem- és egy puszit nyomtam arcára. Gyorsan felszaladtam a volt szobámba és a megmaradt tancuccok felé vettem az irányt. Előkerestem pár Post is-et, majd visszamentem a fiúkhoz.

-Az minek?- mutatott Harry a kezemben tartott cetlikre.

-Hogy be tudjam jelölni a szépeket!- elvettem előle az újságot, majd elkezdtem lapozgatni benne.

-Azt hittem, hogy a gyűrűt együtt választjuk ki!- vágott szomorú fejet.

-Gyere!- mutattam a kanapé felé, ahol helyet is foglaltunk. Idő közben Niall is leült mellém.

-Találtatok már valamit?

-Még nem!- sóhajtott Harry. Nála mi ez a sóhajtgatás? Niall csak bólintott az egészre.- Ari, azt kigondoltad, hogy mi és hogyan legyen?- bólintottam. Inkább ezen járt az agyam és nem a gyűrűkön.

-Itt lesz! Mármint az udvarban! Szóval, este áthívom Kendall.... Ti addigra díszítsétek fel az udvart én pedig valamilyen ürüggyel, majd kiviszem. Gyertya ne legyen, két okból! Egy, akkor már elsőre rájön, hogy mi is lesz. Kettő, még felgyújtotok valamit!

-Ez nem is igaz! Mióta elmentél felnőttünk!- durcizott Niall, mire elnevettem magam.

-Jól van, nagyfiú!- adtam arcára egy puszit, majd visszafordultam Harryhez. Niall még pufogott valamit a becenéven, de nem vettem figyelembe.

-Folytasd!- nézett rám Harry.

-Ennyi, még megadok valami jelet, amit ha kimondok egyikőtöknek fel kell kapcsolnia a villanyt... Onnantól tiéd a pálya!- megveregettem a vállát. Harry csak bólintott egyet.

-És mikor legyen?- éppen válaszolni készültem volna, de megcsörrent a mobilom. Felszaladtam az emeletre és csodálkozva láttam a nevet, Jack. Csak akkor hív ha nagy a baj.

-Tessék?- szóltam a telefonba bizonytalanul.

-Ariana, mégis, hogy képzelted ezt?- hangjából teljesen kihallatszódott a düh és a félelem keveréke.

-Mit is?

-Tudod te azt jól!- láttam magam előtt, hogy most fel-alá járkál az irodában.

-Ne-nem!- dadogtam.

-Neked mióta van kapcsolatod Niall Horannal?

-Mielőtt elmentem hozzád, az előtt fél évvel!- mondtam határozottan.

-És komolya szerelmet vallottatok egymásnak a színpadon az egész stadion előtt?

-Igen! De tudod, ha te hagytad volna, hogy maradjak Londonban, akkor talál már a férjem lenne!- most már én is kezdtem ideges lenni. A magán életembe elméletileg nem lehetne beleszólásuk. De mégis megtették! Nem is kétszer.

-Tessék? Tehát most engem hibáztatsz?

-Nem, csak azt mondom, hogy ha megkérdeztétek volna, hogy netán kivel volt eddig kapcsolatom akkor nem kellett volna hazudni a világnak és így is lett volna egy sztárpárod!- és, hogy miért vágtam hozzá az utolsó pár sort? Mert engem csak azért hoztak össze például Justinnal, hogy több pénz jöjjön be. Vagy Harryvel is, amin röhögtem vagy egy órán keresztül.

-Azért nem kérdeztünk rá, mert nem gondoltuk volna, hogy te ismertél hírességeket!- mondta védekezés képpen.

-Kérlek, az igazi nevem Styles és Harry húga vagyok! Kicsit lehet gondolkodni kellett volna!

-Vigyázz a szádra!- megvontam a vállam, bár tudtam, hogy nem látja.

-Mi lesz ha nem?

-Felbontom a szerződést!- csak szemet forgattam.

-Tedd azt! Nem sokáig fogok tétlen ülni!- tudom, hogy még szóhoz akart jutni, de nem engedtem. Kinyomtam a telefont és ledőltem az ágyra. A tétlen üléssel pedig nem hazudtam. Vagy le tudok szerződni itt Londonban valahova, vagy ha nem maradok Niallel. A normális élet ugyan kizárva, de az nem is lényeges, hisz ha én nem lennék híres, még akkor sem lenne nyugis életünk.

Hali! Végre történ valami izgi! Remélem mindenkinek jól tellik a nyáriszünet! Én nem leszek jövő hét szombatig, mert olyan helyre megyünk ahol nincs WiFi... Írni lehet, hogy tudok, de kirakni már bizti, hogy nem fog menni! Puszi:

🙊Fanny❤