-1 óra a leszállásig!- mondta a hangos bemondó a repülőn. A legtöbb utas annyit mondott csak, hogy "végre" vagy hogy "köszönöm". Egy órát késik a gép. Már hívtam Harryéket, de nem vették fel, így csak SMS-t tudtam hagyni. Miután mindenki elhallgatott eszembe jutott, hogyan is jutotta el idáig.

~~ Három nappal ezelőtt~~

-Megjöttem!- kiáltottam el magam mikor beléptem a bejárati ajtón.

-Szia kincsem! Ide tudnál jönni?- köszönt Anyu a konyhából. Gyorsan ledobtam a kabim és a táskám a kanapéra és bementem Anyuhoz. Az asztalnál ült Apával. Megrémisztettek engem, főleg hogy kezük alatt volt egy boríték.

-Gyere ülj le- mutatott Apu a székre.

-Van egy rossz hírünk- most dermedt meg bennem a vér- el kell költöznöd Londonba.- nem tudom kinek rossz ez a hír, de tök jó lenne visszaköltözni oda.

-És ebben mi a rossz? Mindig is szerettünk volna visszaköltözni Londonba- mondtam.

-Szívem mi nem megyünk, csak te- mondták majdnem egyszerre és lehajtották a fejüket.

-Semmi baj. El leszek én Harryékkel.

-Sajnáljuk! De 3 nap múlva indulnod kell.

~~Visszaemlékezés vége~~

A gép leszállása után felhívtam Harryt.

-Hali húgi! Leszállt már a géped?- kérdezte a vonal másik végéből.

-Szia! Igen pont ebben a pillanatban.

-Gyere hátra a parkoloba. Keress egy fekete porschet- adta ki az utasítást majd letette. Elindultam az említett hely felé. Megláttam a kocsit is. Körülbelül egy kocsi volt hátra, hogy odaérjek Harryéhez. Mikor meglátott a tükörben rögtön kipattant a kocsiból és segített nekem. Elvette tőlem a bőröndöm és berakta a csomagtartóba. Felém fordult és megölelt. Visszaöleltem, majd beszálltunk a kocsiba és elindultunk a házuk felé.

🙊Fanny❤

My brother is a superstar (One Direction) ~Befejezett~Read this story for FREE!