Akárhova nézek te jutsz eszembe! És mikor éppen elfelejtenélek, felbukkansz a váratlan semmiben!

Fanny







>Ariana szemszöge<

Eltelt, majdnem egy év és közeledünk a legutolsó állomás felé. London. Hogy félek-e? De még mennyire! Hisz most látom két év után újra a vőlegényemet.

Mans is előbb jön így lesz plusz egy fő társaságom. Elméletileg az ő menedzsere megpróbálja ugyan abba a szállodába elszállásolni. Sajnos a táncosokat -akik velem szoktak fellépni- nem hagyták itt megszállni és szinte a város másik felébe rakták őket.... Velem csak Frankie lesz és remélhetőleg, majd Mans. Még vár ránk egy nap út, de azt, majd túléljük valahogy.

>Niall szemszöge<

Eltelt több, mint fél év! Én pedig még nem láttam Arianat egyszer sem. Egyre többet hozzák össze ezzel a Mans gyerekkel. Én nem akarom, hogy vele legyen! Bár ha boldog vele Ari, akkor el kell fogadnom a tényt! De ha a srác egy aprócskát is megbántja kiherélem és apró miszlikbe szaggatom szét.

Amiről Paul beszélt még régebben -az a koncert- vészesen közeleg. Akárhogy is kérdeztük, nem árult el semmit. Még csak azt sem, hogy milyen színű a haja, vagy hogy hány oktávot tud kiénekelni.... Semmit! Mindig azt mondja, hogy már csak ennyi, meg ennyi hetet kell kibírni és találkozunk vele. De, hogy miért nem árulja el, azt nem tudjuk! A találkozó vele két nap múlva lesz és végre megtudjuk ki is ő és, hogy hogyan néz ki.

~~~~ két nap múlva ~~~~

>Ariana szemszöge<

Hát ez szuper! Mondhatom szuper!

Ma keresett fel Paul, hogy nem szólt a fiúknak, hogy én vagyok az a személy, akivel koncerteznek. Azt beszéltük, hogy nekem háttal kell ülnöm az ajtónak, hogy ne lássanak meg. Szemforgatva, de bele mentem. (Mindenki tudja, hogy utálok az ajtónak háttal ülni! De mindegy most itt lesz a testőröm és még Paul is jön. Nem lesz semmi baj!)

Ma Mans is megérkezik. Tudtommal az én szobám mellé került az övé. Most a szobámban ülök és várom, hogy kopogjanak. Várakozásom nem is tartott olyan sokáig. Negyed órán belül kopogtak is. Elbotorkáltam az ajtóig, de nem a várt személy állt előttem.

-Szia Öcsi!-öleltem meg Frankie-t.

-Szia Húgi!- ölelt vissza.- Jöttem megkérdezni, hogy mennyire izgulsz?- leült az ágyamra, majd én is követtem a tettét.

-Őszintén?- bólintott.- Sokkal jobban, mint valaha életemben!- közel húzott magához és megölelt. Belebújtam a mellkasába és úgy öleltem vissza.

-Ne izgulj! Amúgy meg, nyomozgattam egy kicsit!- kérdőn néztem rá.- Emlékszel mennyire ki voltál akadva, hogy Niall szerinted már nem szeret?- bólintottam. Még most is ki vagyok akadva, de inkább nem mutatom ki.- Na annak néztem utána, hogy tényleg kavart e azokkal a nőkkel akikkel a sajtó összehozta! Érdekel?- nyújtott felém egy borítékot, amit eddig észre sem vettem. Átvettem tőle és kibontogattam.

A boríték tele volt újságcikkekkel, mely Niallről és az újdonsült barátnőjéről voltak. Majd a végén egy lap, melyen Frankie írásával ez állt:

Nyomozásom során kiderítettem, hogy ezek közül egyik állítás sem igaz!

Frankie J. Grande

Hatalmas mosoly terült el az arcomon. Örülök, hogy nem volt senkije. Most ez gonosz volt, de ha tényleg együtt lett volna valakivel abba én bele haltam volna. Nem mintha így nem haltam majdnem bele, de akkor is. Törött szívvel búcsúztam volna el a világtól.

My brother is a superstar (One Direction) ~Befejezett~Read this story for FREE!