>Niall szemszöge<

-Ő itt az unokatesóm pici babája és megkérte, hogy vigyázzak rá és velünk fog lakni pár hónapig ha nem baj- a fiúk bólogattak, hogy nekik mindegy. De valami jobban elterelte a figyelmemet. Valaki szipogott a lépcső alján. Fejemet arra fordítottam és tekintetem Ariana könnyes szemével találkozott. Átadtam a babát Jennynek és Ari után futottam. Mire felértem a lépcsőn már a szobában volt. Benyitottam és az ágyon ült felhúzott térdekkel.

-Hagyj békén!- szipogta. Az ágyhoz mentem és én is leültem, majd ölembe húztam.

-Elmagyarázhatom?- arcából lesepertem a hajtincseket. Bólintot egyet.- A baba akit láttál az unokatesóm gyereke- arcán meglepettség látszott.

-Én azt hittem....

-Nem, tudtommal nincs gyerekem- könnyei már elapadtak és szeme sem úgy csillogott ahogy eddig.

>Ariana szemszöge<

-Segítesz majd nekem?- kérdezte Niall, miután tisztázta a dolgokat.

-Persze, de ugye tudod, hogy egy kisbabával mennyi baj van?- csak bólintott.

-Csak három hónapról van szó, míg Jenny nem ér rá- fejem búbjára adott egy puszit.

~~~~

Miután ténylegesen tisztáztuk a dolgokat lementünk a többiekhez akik éppen babáztak. Jó kivéve Louist, szerintem ő most jobban aggódik a saját gyereke miatt, mint, hogy más gyerekével foglalkozzon.

-Szia! Jenny vagyon Niall unokatestvére- ugrott mellém név szerint Jenny.

-Szia! Aria...

-Tudom Ariana. Már sokat hallottam rólad. Amúgy nem tudom, hogy miért szaladtál fel a lépcsőn, de jól vagy?- pörgős lány azt meg kell, hogy állapítsam. Közben Niall elvette a többiektől a babát és hozzám hozta.

-Ari, ő itt Lucy!- kezembe adta. Kék szemei és hosszú szempillái voltak. Szőke hajszálai kiemelték szemei színét. Annyira édes volt.

-Bocsi Jenny, ha nem baj én mennék- szólt a hosszú, barna hajú lány Jennynek.

-Nyugodtan, menjél csak.

-Oké, akkor sziasztok!- az ajtót becsukta maga után. Egyszerre pattant fel mindenki a kanapéról és ment a dolgára. Azt, hogy miért várták meg míg a csaj elmegy nem tudom, de mindegy is.

-Mindjárt jövök iszok valamit- ezzel kiviharzott a szobából Jenny. A pici Lucy boci szemeivel az arcomat tanulmányozta. Niall mögém lépett és átkarolta a derekamat.

-Nem baj, hogy elvállaltam?- kérdezte míg állát a fejemre rakta.

-Már miért lenne?! Szeretem a babákat és ahogy elnézem Lucy nyugodtabb, mint más. Szerintem jó lesz neki nálunk!- közelebb húztam magamhoz és homlokára puszit nyomtam. Mikor vissza emeltem arcán mosoly terült el.

-Bírt téged, de engem jobban!- mondta Niall és kikapta kezemből Lucyt és végig sasszézott vele a folyosón amelyik a kert felé visz.

-Niall a végén leejted, ne táncikálj menet közben!- amennyire ügyetlen el tudom képzelni, hogy leejti. Utánuk rohantam a kertbe. Niall már a kerti kanapén ült ölében Lucyval. Megnyugodtam, hogy a pici épségben van. Leültem melléjük és Niallnek dőltem. Egyik kezével átkarolt míg másikkal Lucyt fogta.

-Tudod ez az egész jól jön most!

-Miért?- lenézett rám, de csak egy pillanatra.

-Mert így legalább megtudom milyen apuka lennél- puszit nyomtam arcára.

-Ne bolondozz, ránézésre is meg lehetne állapítani, hogy én lennék a legjobb apuka a világon!- egy önelégült mosoly volt arcán.

-Hát ez most kiderül!

~~~~

Miután Jenny és Lucy elment megebédeltünk már amennyien voltunk. Louis és Dani maradt csak, a többiek valamilyen étterembe mentek.

-Mit csinálunk délután?- érdeklődtem a többiektől akik az asztalnál ültek, míg én bepakoltam a mosogatóba.

-Jó kérdés, mit?- kontrázott Dani. A fiúk egymásra néztek. Összemosolyogtak, majd kirohantak a konyhából.- Ebből nem lesz semmi- nevetett Dani. Elindítottam a mosogatót és leültem én is.

-Lányok! Vegyetek valami csinosat és alája fürdőruhát, tíz perc múlva indulunk- mondta Niall, mint egy katona és, hogy hitelesebb legyen a végén tisztelgett is. Kitört belőlünk a röhögés.

-Íme egy "érett" férfi!

~~~~

Miután kiröhögtük magunkat, megtettük amit a fiúk kértek és lementünk a nappaliba. A srácok a kanapén ültek és focimeccset néztek.

-Mikor jönnek már a lányok?- nézett Louis Niallre.

-Khm..- köhintettem egyet, mire mindketten hátrakapták a fejüket.

-Mióta álltok itt?

-Talán úgy egy perce.

-Akkor menjünk!- Louis összecsapta a kezét. Kikapcsolták a tv-t, majd a kocsihoz vezettek.

-Az út körülbelül fél óra lesz, szóval helyezzétek magatokat kényelembe- Niall ide-oda kapkodta a fejét Dani és én köztem. Louis vezetett és Dani ült melléje, én pedig Niallel hátul.

Ahogy kérte Niall, fejemet vállára hajtottam. Kezemet az övével összekulcsoltam és úgy vártam ki, hogy a fél órás út leteljen. Nem tudom, hogy hova megyünk de remélem szép hely lesz.

🙊Fanny❤


My brother is a superstar (One Direction) ~Befejezett~Read this story for FREE!