35. Helyváltoztatás?!

2.1K 136 9

Oly hirtelen tapadt ajkaimra, hogy fel sem tudtam fogni. Nem tudom mennyi idő telt el csókolózással, de már csak arra emlékszem, hogy Niall a derekamnál fogva tart, hogy ne essek össze. Homlokom mellkasának döntöttem.

-Gyere baba, üljünk le!- leült az ágyra és az ölébe emelt. Lábamat összekulcsoltam derekán.-Biztos tudni akarod, hogy mi bajom?- csak bólintottam.

-Ugye lesz ez a díjátadó. Csak annyi az egészben a baj, hogy nincs kedvem menni. Nélküled- lenézett a kezemre, melyen az ujjaimat babráltam.

-Nem is kell nélkülem menned!- puszit nyomtam arcára.

-Pedig de! Harry nem hinném, hogy örülne neki ha te úgy jönnél el, mint a barátnőm- szomorúság sokasága hallatszott a hangjában. Megfogta a derekam és meg közelebb húzott magához.- Szeretlek Ari!- kezeinket összekulcsolta.

-Én is téged!- megcsókoltam, majd arcom nyakába fúrtam. Az utolsó emlékem az, hogy Niall ránk húzza a takarót, majd az álom a hatalmába kerített.

~~~~

>Egy héttel később<

Végül nem mentem el a díjátadóra. Mondjuk nem bántam, kevesebb macera. Ma viszont kicsit sűrű dolgunk lesz. Vagy is nem is sűrű, hanem ugye ma megyek beszélni a producerrel és ma jön Lucy is. Viszont szinte teljesen egy időpontba esik a kettő. Niall viszont ott akar lenni velem, de neki Lucyért kell menni-e. Mondtam neki, hogy inkább menjen Lucyért és ha hazaértem elmondom neki, hogy mi volt. Sokat kellett győzködnöm, de végül sikerült.

Negyed tíz van és nekem tízre van időpontom. Paul félre jön értem, de még mindig a ruhásszekrény előtt vacillálok, hogy mit is vegyek fel.

-Szépségem, nem a kifutóra mész. Elég ha felveszel egy ujjatlant és egy farmert- jött mögém Niall és egy puszit nyomott a vállamra, kezét pedig derekamra rakta.

-Rendeben!- nyomtam az arcára és felkaptam a fehér ujjatlanom és a fekete famerom.

-Menjünk!- megfogtam a kezét és lesétáltunk a lépcsőn.

-Szia Paul!- ugrottam az említett nyakába.

-Szia hercegnő! Mehetünk?

-Csak egy perc!- mondtam, majd Niallhez mentem. Karom a nyaka köré tekertem és megcsókoltam.

-Szia Édes! Majd hívj mi volt!- bólintottam és újra megcsókoltam. Lassan elváltunk, majd ment ki-ki a maga útjára.

-Izgulsz?- kérdezte Paul miután elindultunk az autóval.

-Picikét! Habár fogalmam sem sincs, hogy mire számítsak- igazából teljes mértékbe félek. Nagyon, nagyon. Csak megpróbálom nem kimutatni.

-Nyugi! Minden rendben lesz, csak pár kérdés egy kis beszélgetés és vége- bólintottam egyet és kinéztem az ablakon. Egy hatalmas épület előtt álltunk. Szóval megérkeztünk!- Készen állsz?- megint csak bólintottam.

Kiszálltunk a kocsiból és a hatalmas épületbe beléptünk. Hát tényleg óriási. Az előszoba fehér, vörös és sötétkék színekben pompázott. Paullal egyből a lift felé mentünk. Egészen fel kellett menni a nyolcadik emeletre. És ezeken az emeleten kívül volt még kilenc szint. Jó nagy lemezkiadó!

-Üdv! Chris Marrs Piliero-hoz jöttünk megbeszélésre!- mondta illedelmesen Paul a pult mögött ülő hölgynek.

-Gondolom a fiatal hölgy lesz Ariana! Chris már vár téged, nyugodtan menjenek be!- a hasam görcsbe szorult és a torkomban gombóc keletkezett. Lassan tettem a kezem az ajtóhoz, de végén bekopogtam. Kikiabált egy "tessék"-et. Óvatosan lenyomtam a kilincset és beléptem az ajtó, szorosan mögöttem pedig Paul.

-Ariana, örülök, hogy személyesen is láthatlak! A nevem Chris Marrs Piliero. Gyertek foglaljatok helyet!- barna haja égnek meredt (mint ahogy a mai trend diktálja) és barna szemei csillogtak. Helyet foglaltunk vele szemben- Egy kicsit bemutatkozok és máris térhetünk a tárgyra. Producer, rendező és író vagyok. Többek között a The Wanted-nek, Britney Spears-nek és Kesha-nak is rendeztem már klipet. Szívesen lennék a te producered is. Megtiszteltetés lenne számomra. Már csak az a kérdés, hogy te szeretnél-e velem dolgozni és a zenélésnek élni?- wow! Ennyi mindent csinál! Biztos tényleg jó lehet a szakmájában. Szívesen dolgoznék vele.

-Igen és igen. Mind a kettőt szeretném!-mondtam végig mosolyogva az egészet.

-Rendben itt már csak egy bökkenő van!- bökkenő! Ilyenről nem volt szó! Paulra pillantottam, de ő csak egy nyugtató mosolyt küldött felém- Helyet kellene változtatnod! Amerikába kéne utaznod!- az arcomról most teljes mértékben leolvadt a mosoly, úgy szint Pauléról is. Amerikába??!! Nem lehetséges, hisz itt van a vőlegényem, a tesóm és az összes barátom. Itt van az életem. Viszont ez egy lehetőség, hogy azt csinálhassam, amit tizenegy-néhány évesen kigondoltam. Ez kész, idő kell.

-Huhh.. Ez tényleg nagy lehetőség, de nem biztos, hogy jó ötlet Arit más országba áthurcolni- mondta Paul, mivel egy szó sem jött ki a torkomon.

-Mi is tudjuk, de sajnos nincs más lehetőség. Arit az amerikai központban látnák szívesen- ha tudják akkor miért nem próbálkoztak valamilyen lehetőséggel, hogy ténylegesen itt lehessek?? Nem értem.- Persze természetesen adunk egy hét válaszidőt!

-Kö..kö..köszönöm!-makogtam

-Köszönjük! Majd átgondoljuk és válaszolunk!- Paul és Chris kezet fogtak, én pedig megöleltem Christ.

A kocsiba beülve is sokkos állapotban voltam. Egészen hazaféle szótlanok voltunk.

-Most mi lesz?- megrántottam a vállam.- Hívj fel ha elmondtad a fiúknak és, hogy mi lesz!- bólintottam, majd áthajoltam hozzá és megöleltem.

-Köszönök mindent!- kiszálltam a kocsiból és a házba bementem. Mindenki a nappaliban ült és beszélgetett.- Sziasztok!- köszöntem nekik, mire mindegyikük felém kapta a fejét. Így álltam ott vagy öt percet, majd Niall szólalt meg.

-Gyere, mond el mi volt!- invitált maga mellé. Leültem mellé, majd ajkaira nyomtam egy puszit, utána pedig Lucy homlokára is adtam egyet.

Halihó! Itt az új rész! Most viszont bejelentem, hogy már csak három-négy rész lesz. (Mondjuk ez lehet több vagy kevesebb is! Kicsit nehéz megállapítani!)
Chris egy valóban létező személy, nyugodtan keresetek rá.
Kicsit sokat ugrálok most előre a napok közöt. Bocsesz ezért!

Puszi: 🙊Fanny

My brother is a superstar (One Direction) ~Befejezett~Read this story for FREE!