-Ari!- kiáltott fel Liam mikor meglátott a földön szószos pólóban és véres kézzel. Leguggolt mellém és a kezemből kezdte kiszedni a szilánk darabokat. Naill és Harry a kajamaradékokat és a többit takarították fel, míg Liam a kezemmel bajlódott. Iszonyatosan fájt az egész. Egy könnycsepp gördült végig arcom, akármennyire is erős akartam maradni. Li felnézett rám, letörölte a kósza könnycseppet az arcomról és szólásra nyitotta ajkát.- Be kéne mennünk a kórházba!- állapította meg és újra a kezemet kezdte el vizsgálni. Csak egy fejrázással jeleztem nem tetszésemet.
-Igaza van!- guggolt le hozzám Louis.
Egy kisebb vita után sikerült rávenniük, hogy menjünk el. Csak hárman mentünk így nem tudták a fiúkat könnyen beazonosítani. De azért rajtuk, vagyis rajtunk volt egy sapka, amit tövig behúztunk a fejünkbe.
Beértünk az épületbe, ahol egyből a sürgősségi osztályra mentünk. A receptiohoz mentünk.
-Jó estét! Miben segíthetek?-kérdezte egy kedves hölgy.
-Jó estét! A bal lábú húgom elesett otthon és az üveg ami a kezében volt összetörött és felvagdosta a kezét- mondta Harry érzelem mentesen. Na igen, ilyen amikor nincs kedve valamihez.
-Kiszedték már az üveg darabokat?- csak bólintottam egyet.- Rendben. Az adatait kérném és mindjárt szólok az orvosnak. Leültünk és vártuk, hogy szólítsanak engem. Volt időm megfigyelni a kórházat. Sokkal másabb, mint Ausztráliában. Ott nem volt túl sok barátom, így nem is esett nehezemre eljönni ide.
-Ariana Styles!- egy olyan 30-as éveiben járó pasas jött ki. Felálltam és elindultam az ajtó felé. Beinvitált engem, én pedig leültem.
-Mi a panasz?- kérdezte flegmán. Csak felemeltem a tenyerem.- Szóval a tenyere. Hogyan történt?- ez most komoly? Már egyszer Harry elmondta.
-Eltört egy üveg a kezembe és a szilánkok belém álltak, de a szilánkokat már eltávolítottuk- eléggé elhadartam ezt a mondatot, csoda hogy értette.
-Ühüm. Csak pár öltés és mehetsz is. Ha csak nincs kedved eljönni egy vacsorára?- kérdésén eléggé meglepődtem.
-A lánya lehetnék. Kérem csinálja meg azt a pár öltést és had menjek. Tudja fellőtték a pizsamát!- mondtam neki idegesen.
Miután megcsinálta az öltéseket, kimentünk a fiúkhoz. Ők még beszélgettek gondolom a kezemről, majd elindtunk haza. Csodáltam, hogy nem látták meg a fiúkat.
~~~~
Nem volt túl sok kedvem semmihez. Csak letusoltam és bebújtam az ágyba.
Már félálomban voltam, mikor valaki kopogott az ajtón. Pár másodperccel késöbb Niall dugta be a fejét az ajtó.
-Gyere!- paskoltam meg a mellettem lévő helyet. Ő helyet foglalt ott.
-Csak meg akartam kérdezni, hogy hogy vagy?
-Jobban kössz!- mondtam és egy ezer wattos mosoly kíséretében.
-Rendben hercegnő! Akkor majd holnap!- imádom, ha valamelyikük így hív. Megpuszilta a homlokomat és kiment a szobából.
Holnap hétfő. Megyünk beiratkozni az új suliba. Na igen, ez az egy dolog amit nem vártam.
Hamar elnyomott az álom, amit nem bántam. Legalább nem kellett gondolkodnom a sulin.

🙊Fanny❤

My brother is a superstar (One Direction) ~Befejezett~Read this story for FREE!