My brother is a superstar (One Direction) ~Befejezett~

4. Első nap a suliban

Nagy nehezen, de végül megtaláltam az osztályom. Még nem csengettek be. Beléptem a terembe. Persze, hogy minden szem rám szegeződött. Csak egy hely volt az osztályban, egy srác mellett. Odabaktattam a padhoz és a srác elé álltam. Fél perc után végre volt hajlandó elszakadni a telefonja képernyőjétől.
-Mit akarsz?- kérdezte flegmán.
-Szabad melletted a hely?- hát persze, hangom egyáltalán nem remegett meg.
-Új vagy itt, gondolom. Szóval nem tudod, hogy errefelé, hogy mennek a dolgok. Nem kéne nekem parancsolgatnod. Tudod itt vannak rangok. Te még csak a legalján vagy. Én viszont a tetején. Így már érted?- megforgattam a szemem és inkább a falhoz mentem, neki döltem és elővettem a mobilom. Jött egy SMS-em.
Niall: Szia hercegnő, mien a börtön?
A börtön szón kénytelenül is elmosolyodtam.
Én: Ott nem tudom mien, de hasonlíthat a sulihoz
Mikor elküldtem az üzit be is csöngettek. A tanár perceken belül meg is érkezett. Megpillantot engem és furcsa tekintettel nézett rám. A fejéhez kapott kezé, gondolom rájött, hogy új diák vagyok.
-Gyerekek had mutassam be neketek az új osztálytársatokat- kezével maga felé invitált.- Megkérhetlek, hogy mutatkozz be?- bólintottam és elkezdtem mesélésemet.
-Ariana Styles vagyok, Ausztráliából költöztem ide. Mindenem a szertorna. Több versenyen vagyok, ahonnan általában díjat is hoztam haza. Röviden ennyi- a tanár bólintott egyet.
-Mivel már csak Mr. Butler mellett van hely, így légyszives ülj le oda- semmi kedvem nem volt a bunkó mellé ülni, de ha oda kell akkor legyen. Levágyodtam mellé.
A szőke mellettem egész órán a telefonját bújta. Egy másodpercre sem emelte fel volna a fejét.
Lényegében a suli egész hamar eltelt. Azt mondta reggel Harry, hogy valamelyik fiú fog jönni értem. Pontosan nem tudta megmondani, hogy melyiköjük, mert nehéz kiszámítani, hogy hogyan végeznek.
Kiérve a hatalmas ajtón körbenéztem. Meg is pillantottam Niall sötétzöld terepjáróját. Odarohantam hozzá és a nyakába ugrottam.
-Szia Hercegnő! Mizujs?- ölelt vissza.
-Hali! Semmi- kinyitotta előttem a kocsi ajtaját. Gyorsan beültem, közben Niall is a kormány mögé.
-Gyoran felvázolom, hogy mit is csinálunk ma. Vissza kell még mennünk a stúdióba, mert nem végeztünk. Aztán hazamegyünk és mi nekünk még el kell mennünk egy találkozóra, de te maradhatsz otthon- bólintottam egyet. Ha minden napjuk ilyen akkor nem is értem, hogy mikor van idejük hülyülni.
Annyira elmerültem a gondolataimban, hogy csak akkor eszméltem fel, hogy megjöttünk a stúdióhoz mikor Niall a kezét a combomra rakta. Hirtelen feléje kaptam a fejem.
-Ari minden rendben van?- aggódó tekintettel fürkészte arcomat.
-Igen, persze. Minden rendben van, csak elmerültem a gondolataimban- mondtam neki.
Kiszáltunk a kocsiból és bementünk az épületbe. Egy hatalmas előtér fogadott, sok kanapéval és dohányzóasztallal. Niall váltott pár szót a receptiossal, majd mellém jött megfogta a kezem és elindtunk a bal oldali folyosón. Hangok jöttek mögüllünk így hátranézem. Megráztam Niall kezét aki egyből hátranézett, hogy mit figyelek.
-Ő mit keres itt?- kérdeztem tőle.
-Itt dolgozik, színészként- az hittem itt ájulok el. Az lehetetlenség, hogy ebben a hihetetlen nagy városban, pont itt kell lennie.

🙊Fanny❤