Condominium [L.S]

116.

Szeretek fürdeni. Ezért el is tarthat órákig. Ezzel akkor szembesültem, mikor az ágyon találtam egy szál rózsát, mellette egy félbe hajtott papírt, egy kényelmes farmert és a fehér ingjét, ami már az enyém.

A kis törülközőmben leültem az ágyra, és kihajtottam a papírt:

Louis,
Míg fürdesz, addig előkészültem egy újabb randival. Tudom mikorra végzel, épp ezért is, legyél lent a hallban 18:00-ra. Lent foglak várni, viszont most, ha tetszik, ha nem, be ülünk abba az étterembe, ami elől elszaladtál.

-H.

Egy vigyorral az arcomon öltöztem fel és szagoltam meg a rózsát. Nem tudtam, hogy ma mennénk bárhova, főleg nem randizni.

17:55-kor léptem ki a szobánk ajtaján, amikor kilépett egy számomra ismerős férfi a mellettünk lévő szobából. Ahogy az arcára pillantottam, nagyon ismerős volt, de aztán ahogy jobban megfigyeltem leesett, hogy egy híres énekes az: Oliver Rodriguez. Nem szenteltem neki különösebb figyelmet, bár ő úgy nézett rám, mintha egy tárgy lennék, amit csodálni kell a múzeumban. Tisztában vagyok vele, hogy jól nézek ki, de attól még utálom, ha megnéznek.

Inkább a lift felé vettem az irányt. Csodák csodájára követett. Nem foglalkoztam vele, azzal sem, hogy bámul, csak arra koncentráltam, hogy Harry lent fog várni.

Mikor leértünk, úgy rohantam ki a liftből, mintha üldöznének. De amikor megláttam Harryt, abban a fekete bársony zakóban, meg remegett a lábam és alig akart tovább vinni.

-Milyen pontosak vagyunk, kérem! 18:00! - Vigyorodott el, majd felém nyújtotta a karját.

-Nagyon jól nézel ki.. - Nyögtem ki.

-Vagy csak becsap a szemed! - Legyintett és megcsókolt.

Abban a pillanatban, hogy elváltunk egymástól, Harry felnézett. Össze nézett Oliverrel, aki hatalmas vigyorral indult meg felénk.

-Nahát! Harry Styles! - Kiáltotta el magát örömében. Tudtam, hogy nem vagyok szerencsés, de nem hittem volna, hogy ennyire.

Harrytől hátráltam két lépést. Mikor megölelték egymást, Oliver szeme rám szegeződött és úgy csillant meg, mintha én lennék a következő áldozata.

Kínomban nem tudtam mit kezdeni magammal, ezért a kezemet markolva álldogáltam és próbáltam kerülni Oliver pillantását.

-Nem hittem volna, hogy össze futunk még az életben! - Veregette meg Harry vállát.

-Én sem.. Mi a helyzet veled?

-Tudod az énekesek élete - Vágott fel. -csupa izgalom és kaland! Eljöttem Vegasból, már az összes csajt kívülről fújtam. Rájuk untam, nem tudok kétszer lenni ugyanazzal. - Mondja drámaian.

-Örülök.. Én is megyek turnézni, szóval félek egy-két dologtól..

-Kit kísérsz?

-Oh, nem, senkit.. Ez az én - Hangsúlyozza. -turném lesz.

Oliver arca elkomorult egy pillanatra, majd át vette helyét a meglepettség.

-Nahát.. Te is énekes vagy? - Nyögi ki szinte már fájdalmasan.

-Igen.. Na, de mennem kell, épp randizni indultam. - Fordul el tőle.

-Ki a hölgy? - Vicsorgott Harryre.

-Nem hölgy.. - Karol át.

-Jó szórakozást! - Néz végig rajtam. Olyan éhes szemekkel vizslatott, azt hittem ott fal fel. Vigyora nem enyhült, ha lehet még szélesebb lett.