Condominium [L.S]

32.

Reggel 9-kor már a kávézóban voltam, amikor Harry lépett be, Oliviával, akinél egy bőrönd volt. Nem néztek ki valami jól, Olivia tuti szomorú volt.
-Srácok! Mennem kell vissza! - Rá sem nézett Harryre, Harry azonnal hátra ment.
-Történt valami úgy köztetek? - Kérdezi aggódva Taylor.
-Össze vesztünk, de ez nem lényeg! - Villantott egy hamis mosolyt, megölelte a lányokat, majd elment. Az asztalnál ülve figyeltem távolodó alakját, miközben azon gondolkoztam hátra menjek-e Harryhez. Utána akartam menni beszélni vele, azonban az is bennem volt, hogyha hátra megyek, nem nagyon lenne abból egy jól elsült beszélgetés.
Miután eleget mardosott a gondolat, Harry fogta magát, felhúzott a székről, majd bevitt a raktárba. Néha elgondolkozom azon, hogy bele lát a fejembe.
Finoman a falnak nyomott és a szemembe nézett. Percekig csak néztük egymást, de végül Ő törte meg a csendet.
-Kérlek, ne kínozz! - Túrt a hajamba. -Veled szeretnék lenni! És tudom, hogy te is velem! - Fürkészte az arcomat.
-Szakítottál vele?
-Még nem, de mostanság tervezem..
-Pont miután elment?
-Tudod, ha nem szaladt volna el, talán még személyesen is megtettem volna..
-De miért ment el?
-Rá kiabáltam és gondolom nála ez nem megszokott.. - Forgatta meg a szemét.
-Ohhh, értem! - Néztem a mellkasát.
-Figyelj kicsim, mert többször nem szeretnék rimánkodni.. - Emelte fel a fejem. -Kérlek, azt tartsd fontosnak amit érzel! És ne azt, amit szerinted - Hangsúlyozta. -tenned kéne! - Nagy levegőt vettem, mert így, hogy elment Olivia nincs rajtam az a szintű nyomás, mint amit éreztem.
-Oké Harry! - Néztem a szemébe.
-Ez most egy "szeretlek és leszarom mi lesz" oké Harry? - Villantott egy féloldalas mosolyt, ami megnevetetett.
-Igen! - Fellélegzett, majd rám mosolygott.
-Tudtam, hogy előbb-utóbb megjön az eszed! - Nevetett fel.
-Micsodaa?! - Néztem nagyot.
-Jóó! - Húzott magához. A hajába túrtam, majd szenvedélyesen megcsókoltam. Hozzám nyomta magát, ami belőlem egy halk sóhajt váltott ki.
Azonban, hogy ne legyen egy nyugodt percünk sem, Niall rontott be az ajtón.
-Ha.. - Állt meg egy helyben. -Ugye ez az "elmegyek, mert össze vesztünk volt"? - Harry rám nézett, majd rá, végül egy mosollyal az arcán válaszolt Niallnek.
-Igen! - Jelentette ki.
-És akkor ti.. - Kapkodta köztünk a tekintetét. -Kérlek, Harry! Mondd azt!
-Megnyugodhatsz! Erre is egy igent kapsz! - Erre Niall elkezdett őrjöngeni. -Nyugi, haver! - Fogta le Harry.
-Végre! - Ölelt meg minket. - Erre várok már, mióta megemlítetted nekem Louist!
-És az mégis mióta volt?
-Azóta, hogy először oda mentél hozzá a lépcsőházban, és amikor először megláttalak a bárban..
-Te is ott voltál? - Lepődtem meg.
-Szerinted miért rángattalak el azonfelül, hogy veled akartam lenni? - Mosolyog rám Harry.
-Akkor ti az elejétől fogva össze beszéltetek? - Akadtam ki.
-Szerinted miért pont ide hozott dolgozni? Hirtelen miért állt be Ő is dolgozni? - Tette csipőre kezét Niall.
-Annyira szemetek vagytok! - Ütöttem meg őket finoman.
-Bocs Lou, de a haverom szerelmi élete, amiben te vagy a főszereplő, nagyon is fontos! Nyomon kell követnem, hogy hogy halad a kapcsolatotok!
-Miért, mi vagy te? Szerelmi tanácsadó?
-Szerelem doktor újra rendel! - Erre felnevettem. -Ez tök komoly! Ne nevess ki!
-Van barátnőd, Niall? - Néztem rá, mire Harry elnevette magát.
-Úgy nézek én ki? - Nézett rám.
-Tehát te csak tanácsot adsz, mi? - Mosolyogtam rá. -És be is jön? - Néztem Harryre.
-Volt, hogy bejött.. - Erre Niall, Harryre kapta a fejét.
-Miért vagy ilyen fasz?! - Ütötte meg.
-Oké Niall! Mindjárt megyünk dolgozni, ne gyilkold meg Harryt! - Nevetve löktem ki a raktárból.
-Imádom! - Nevetett Harry.
-Jaj, én is téged! - Nevettem vele együtt.
-Hahaha! - Csókolt meg, majd húzott előre.