Condominium [L.S]

81.

Lehet csak túl kómás vagyok és halucinálok. Végülis mit keresne itt Niall? Hülyeség az egész. 

-Jó reggeeelt! - Jött be Harry. -Reggelire palacsintát kértem és egy csomó gyümölcsöt, ha megfelel! - Vigyorgott. 

-Tökéletes! - Karoltam át a nyakát. 

-Szeretném, ha jól éreznéd magad ma! - Döntötte homlokát az enyémnek. 

-Csak ma? - Vigyorogtam. -És mi van azokkal a hosszú éjszakákkal? Mert akkor is jól érzem magam! 

-Ú, hát hidd el, én is! De ma elmegyünk sétálni, nagyon szép a város! Aztán lesz néhány meglepetés! 

-Mondtam, hogy nem szeretnék ajándékot! - Néztem rá. 

-Holnap is lesz néhány meglepim neked! 

-Harry.. Ez az 1 hét csak meglepetésekből állt, le állhatsz! Köszönök mindent, de nekem az is bőven elég, hogy vagy nekem! - Csókoltam meg. 

-Mit is mondtál az előbb? Nem hallottam.. - Nézett rám. Szája vigyorra húzódott. 

-Azt, hogy nem szeretnék több meglepetést! 

-Megint nem hallottam.. - Ingatja a fejét. 

-Na jó, meg haragszok, ha játszadozol! - Néztem rá csúnyán. 

-Nem tehetek róla, hogy süket vagyok! 

Inkább hagytam az egész témát. Harry akaratos és makacs. Ezt nagyon nem szeretem benne. Felöltöztem, majd Harrynek csörgött a telefonja. Gyorsan felvette, levette a hangot, így nem hallottam semmit a másik félből. Nem mintha zavart volna, de megint eltitkol valamit. 

Karba tett kézzel álltam és néztem Harryt, ahogy bólogat, majd azt mondogatja állandóan, hogy: "az tökéletes". Kicsit kezdtem már unni, hogy telefonál. Nem mintha baj lenne vagy akármi. 

-Igen, holnap délelőtt! - Vette lejjebb a hangját. -11 vagy 12.. - Bólogat. -Köszönöm! És 4 fő lesz, ha minden igaz! Köszönöm! Visszhall. 

Nem akartam kérdezősködni, de muszáj voltam. 

-Miről van szó, Harry? 

-Meglepetés! - Nézett rám. 

-Már kicsit kezdem unni a meglepetéseket és azt, hogy titkolózol! - Morogtam. Felvettem a cipőm és ott hagytam a szobába.