Condominium [L.S]

95. Harry

Az alkohol hatása alatt állva, nem figyeltem oda mit, és hogy csinálok. Józanul mindig figyeltem, legalábbis próbáltam figyelni arra, hogy ne legyek túl durva Louval. Józanul még ha el is durvultam, élvezhető volt az együttlétünk. Vagyis remélem.

Most viszont egyre gyorsabb és durvább voltam a kelleténél. Nem bírtam leállni, de azt hiszem Lout nem nagyon érdekelte. Élvezte. 

-Harrehh! - Nyögte szüntelen, miközben a hátamba vájta körmeit. 

Én csak néztem őt, miközben magamban vívódtam. Nem tudtam, hogy fáj-e neki. Jelen pillanatban nem vagyok gyengéd. Most jobban eldurvultam. Akárhogy le akartam állni, nem tudtam. 

Csókkal terelte el a figyelmem és fordított. Embert nem láttam még ilyen gyönyörűnek, mint őt, ahogy rajtam ül. 

Kifújta magát, majd ugyanolyan vadul kezdett el rajtam ugrálni. Fejét hátra hajtva hangosan nyöszörgött. Ahogy figyeltem őt, a száját, amit élvezetében beharap, szinte már véresre vájja fogával azt a kis húst, amit a világon a legjobban szeretek csókolni. Kezemet a csípőjére csúsztatom és bele markolok. Egy kéjes nyögés hagyja el a száját. 

-Mhm! - Nyomja rám magát, jelezve, hogy mozogjak én. Sose kellett kétszer kérnie tőlem ilyeneket. 

Eleget téve kérésének gyorsan mozogni kezdtem. Majd lassítottam. Mozdulataim lassúak, határozottak voltak. Minden egyes lökésnél, jólesően felnyögött. 

Az orgazmus határát súrolva nyomtam belé magam ahogy csak bírtam. Mozdulatomat egy hangos nyögés követte és mindketten elélveztünk. 

Szapora lihegésünk és Niall horkolása töltötte be a szobát. 

-Szeretlek Harry! - Borult rám. 

-Szeretlek Louis! - Öleltem át.