Condominium [L.S]

103. Harry

Harry: Ray, január elsejéig kértem ki magam, tudod te is, most az a pár nap mit számít?

Ray: Jól van, Harry, ne drámázz, ha akkor akarsz jönni, gyere akkor, de ne panaszkodj majd, hogy haza se értél és megyünk turnézni.

Harry: nem fogok.

Louis: Jó reggelt! Lejöttem a fiúkkal reggelizni, nem akartalak felkelteni, ha fel vagy, gyere le hozzánk. ❤️

Nem is értem mit hisztiztem ezen. Annyira lehetetlennek gondoltam. Minden probléma nélkül, megbeszéltem Rayjel. Talán csak annyira nagy rajtam a nyomás, hogy ha megemlítik, fel borul körülöttem minden, és csak az az egy dolog érdekel.

Egyről a kettőre futottam be, nem is gondoltam, hogy elérek ennyit, és most itt vagyok. Bánom is meg nem is. Bánom azt a részét, hogy sosem vagyok otthon, viszont nem bánom, hogy megismernek és szeretnek az emberek. Hozni kell áldozatokat, viszont az én áldozatom Louis.

Tényleg szeretnék változtatni ezen, ha haza érünk. Többet szeretnék vele lenni, nem engedem majd, hogy hatással legyen rám a pia, vagy az éjszakai kimaradások. Ezért hidegültünk el egymástól Louisszal, és ez még egyszer nem hiányzik.

Gyorsan magamra kaptam a ruhámat, majd olyan vigyorral mentem le a többiekhez, hogy még én is meglepődtem rajta.

-Jó reggelt!

-Hú, de jókedve van valakinek! - Böki meg Zayn Louist.

-Jókedvem is van! - Ültem le hozzájuk.

Louis rám nézett, majd elmosolyodott. Nem volt őszinte.

-Hallom turnézol! - Vigyorog Niall. -Már alig várom! Az összes koncerteden ott leszek!

-Ne már, haver! - Szól rá Liam, halkan. Erre Louis lehajtja a fejét és vesz egy nagy levegőt.

-Csináltok ma valamit? Szeretnék ma Louisszal lenni..

-Ami az illeti i... - Szólna egyből Niall, de Zayn megelőzi.

-Nem csinálunk semmit, legyetek csak kettesben.

-Szuper! - Csaptam az asztalra. Louis úgy nézett rám, mintha egy teljesen más ember lennék.

-Akkor mi megyünk.. - Int a fejével Zayn, hogy menjenek a többiek is.

-Nem hiszem el, hogy ennyire örülsz annak, hogy haza megyünk! - Basz le egyből, miután elmentek a fiúk.

-Ne rontsd már el ezt a napot, kérlek! Majd megtudod miért van jókedvem! Este medencézünk?

-Ja. - Válaszol flegmán.

Fel áll az asztaltól és ki megy, mint aki jól végezte dolgát.

Ha megtudja miért van jókedvem, fogok kapni, nem is kicsit. Egy óriási pofont fogok kapni. Annak ellenére milyen kicsi keze van, tud ütni. De jobban szeretem ha másra használja.