Condominium [L.S]

60.

Annyira fel voltam pörögve ettől a meglepetéstől, hogy nem bírtam megülni a seggemen. Épp ezért gyorsan át is öltöztem, a kis laza törülközős ruházatomból. A tervem a következő volt: Elújságolni Niallnek, a ma reggel történteket. 

-Hova szaladsz ennyire? - Kérdezte Harry. 

-A kávézóba! - Vettem fel a cipőmet.

-Elvigyelek? 

-Nem kell! Gyalog megyek! - Vagy inkább szaladok. Gondoltam magamban. 

-De biztos? És mikor érsz vissza? 

-Kb 1 óra múlva! Addig is szeretlek! - Csókoltam meg gyorsan, majd vágtam ki a bejáratiajtót. 

Sétálásnak semmiképp nem lehetett volna nevezni azt, amilyen tempóban én haladtam. Nem lakok valami közel a kávézóhoz, de az, hogy 5 perc alatt ide értem, az nem semmi. 

-Niall! - Léptem be a kávézóba, a szőke után kutatva. 

-Hátul van! - Szólt rám Eleanor. 

A raktárba szaladtam, de nem volt ott senki. Viszont az ajtó nyitva volt, így kimentem a levegőre. Szerencsére Niall a falnak támaszkodva állt és élvezte az időt. 

-Hát te? - Lepődött meg, ahogy meglátott. 

-Nem hiszed el mi történt ma! - Kiáltottam el magam örömömben. 

-Ha elmondod, lehet elhiszem! - Nevetett fel. -Mi történt? Olyan boldog vagy, és ez jó jel! - Mosolyodott el. 

-Harry.. Harry.. - Muszáj volt levegőhöz jutnom, így egy kis szünetet tartottam, mielőtt folytathattam volna az egész történetet. -Szóval Harry.. 

-Most megijedtem, hogy csinált-e valamit, de boldog vagy, szóval nem értem miért parázom.. - Értetlenkedett. 

-Az van, hogy kaptam tőle ajándékot! De nem akármilyet! 

-Vibrátort, hogy még dolgozik ellegyél? Milyen színű? - Szórakozott. 

-Jaj, ne hülyéskedj már! - Nevettem el magam. -Kaptam tőle egy gyönyörű szép, hatalmas rózsacsokrot! És egy kurva repjegyet Londonba! Holnap indulunk! 

-Micsodaaaa? - Vigyorodott el. -Itt hagytok? - Akadt ki. 

-Ráadásul 2 hétre! - Bólogattam. 

-De szemetek vagytok! - Vágta be a durcit. -És én 2 hétig mit csináljak? 

-Annyit tudunk tenni, hogy videóchatelünk, ha nagyon hiányoznánk.. 

-Ja, hogy ÉN hívjalak titeket, ha TI, NEKEM hiányoztok? - Akadt ki ismét. -Túlságosan el lesztek majd foglalva ahhoz, hogy hiányozzak nektek? - Vágott perverz fejet. 

-Nem tudom, de remélem! - Sóhajtottam fel drámaian. 

-Mivan? Ennyire hiányzik Harry kukaca? - Lökött meg. Kénytelen voltam felnevetni. 

-A micsodája? - Tettettem, mint aki nem hallotta. 

-A kukacaa! - Nevetett velem együtt Niall. 

-De még mennyire! - Vettem egy nagy levegőt. -Csak ne hívd kukacnak! 

-Miért? Olyan nagy? - Basztatott tovább. 

-Ha ennyire kíváncsi vagy, miért nem nézed meg neki? - Néztem rá full komolyan, de bármelyik pillanatban elnevethettem magam. 

-Te normális vagy?! - És itt elröhögtem magam. 

Niallel lenni kész szerencse! Örülök, hogy megismertem, és annak is, hogy a barátomnak hívhatom! Ha vele vagyok, mást sem csinálunk, csak nevetünk egésznap! Mindig képes megnevettetni, és jobb kedvre deríteni, amiért elképesztően hálás vagyok neki! Jobb barátot nem is kívánhatnék. 

-Örülök, hogy végre együtt lesztek, és pihentek.. Már ha békén hagyjátok egymást! - Kuncogott. 

-Én annyira imádlak! - Mondtam ki őszintén. Mert így van. 

-Én is téged, törpe! Na, de menjünk vissza, nekem aztán dolgozni is kell, ha már valakinek Londonba repítik a picsáját! 

-Rohadééék! - Mentem utána. 

-Erről beszélhetnénk! - Nevetett fel.