58.

92 11 2
                                    

Így, hogy Harry itthon van, ki tudom magam rendesen pihenni. Elég korán keltem a megszokotthoz képest, így volt egy kis időm törődni magammal. Mivel Harry békésen horkol az ágyban, már nem az van bennem, hogy mikor esik haza, milyen állapotban lesz, vagy épp reggel hogy érzi magát, ha sikerül egyáltalán rá néznem és nem szalad el itthonról. 

Nagy nyugodtan vettem egy zuhanyt, majd mikor magamra sikerült csavarnom a törülközőt, csengettek. Eléggé meglepődtem. Én nem vártam senkit és Harry sem szólt, hogy jönne hozzánk bárki is. 

Még nem nyitottam ajtót ilyen stílusosan, de hát ennek is eljött az ideje. 

-Jó reggelt! - Köszönt a futár. Na jó, totál össze zavarodtam. -Louis Tomlinson? 

-Igen.. - Bólogattam. 

-Akkor ez az öné! - Nyújtott át nekem egy hatalmas rózsacsokrot, egy boríték kíséretében. 

-Köszönöm.. - A futár rám mosolygott, majd vissza is ballagott a kocsihoz. Becsuktam az ajtót, és nem hazudok, ha azt mondom, hogy 5 percen keresztül néztem a csokrot és a borítékot, amire "Lou" volt írva. 

A csokrot bele tettem egy ép, üres vázába, majd kibontottam a borítékot. 2 repjegy volt benne, ami Londonba szólt. Ráadásul holnapi dátummal. 

Nem tudtam mit kezdjek magammal. Nem terveztem felébreszteni Harryt, de muszáj voltam, hátha Ő tud segíteni össze rakni a képet.

-Harry.. - Lökdöstem finoman. -Harryy! - Szóltam hangosabban. 

Mikor már az ötödik kiabálásra sem kelt fel, toporogtam az ágy mellett. Totál össze zavart ez a reggeli incidens! 

-Harry, kicsim, kelj fel légyszives! - Ültem le a lábához. Végre felmordult, így kicsit megörültem. -Hahóó? - Duruzsoltam a fülébe. Tudom milyen idegesítő, ha felébreszt valaki, és Harry alapjáraton morcos reggelente.. 

-Mhhm.. - Morgott. 

-Kelj fel légyszíves, beszélni szeretnék veled! - Erre hirtelen kinyitotta a szemét. 

-Mi a baj? Mit csináltam? - Ült fel. 

-Csak kérdezni szeretnék valamit.. De az a valami a konyhában van.. - Néztem rá. Gyorsan felpattant, megnézte a telefonját, vett egy mély levegőt, majd kijött velem a konyhába. Nyugodtan le ült a pulthoz, majd mosolyogva nézte a csokrot. 

-Tetszik? - Kérdezte. 

-Nagyon tetszik és nagyon szépen köszönöm, de.. - Vakargattam a tarkóm. 

-De? - Nézett rám. 

-Ez a két repjegy micsoda? - Mutattam fel. 

-Hát az két repjegy Londonba.. - Nyelt egy nagyot. -Megakartalak lepni.. - Ijedten.

-Hát meglepődtem! - Kuncogtam fel. -Csak ez így reggel eléggé össze zavart.. 

-Ne haragudj, nem tudtam mást kitalálni.. Az meg, hogy személyesen adom át.. Az az ötlet nekem nem tetszett.. És kaptál mellé egy hatalmas csokrot, ami nagyobb, mint te.. - Nézett rám ártatlanul. 

-Hát az biztos, hogy nagyobb, mint én! - Nevettem fel. Oda jött hozzám, majd magához húzott. 

-Akkor tetszik? - Döntötte homlokát az enyémnek. 

-Nagyon tetszik! És köszönöm! - Karoltam át a nyakát. -Viszont.. Hány napra megyünk? 

-Majdnem 2 hétre! - Vigyorgott. -Január 1-jén jövünk haza! 

-Te aztán tudod, hogy lepd meg az embert! - Csókoltam meg.

Condominium [L.S]Where stories live. Discover now