Lehet csak túl kómás vagyok és halucinálok. Végülis mit keresne itt Niall? Hülyeség az egész.
-Jó reggeeelt! - Jött be Harry. -Reggelire palacsintát kértem és egy csomó gyümölcsöt, ha megfelel! - Vigyorgott.
-Tökéletes! - Karoltam át a nyakát.
-Szeretném, ha jól éreznéd magad ma! - Döntötte homlokát az enyémnek.
-Csak ma? - Vigyorogtam. -És mi van azokkal a hosszú éjszakákkal? Mert akkor is jól érzem magam!
-Ú, hát hidd el, én is! De ma elmegyünk sétálni, nagyon szép a város! Aztán lesz néhány meglepetés!
-Mondtam, hogy nem szeretnék ajándékot! - Néztem rá.
-Holnap is lesz néhány meglepim neked!
-Harry.. Ez az 1 hét csak meglepetésekből állt, le állhatsz! Köszönök mindent, de nekem az is bőven elég, hogy vagy nekem! - Csókoltam meg.
-Mit is mondtál az előbb? Nem hallottam.. - Nézett rám. Szája vigyorra húzódott.
-Azt, hogy nem szeretnék több meglepetést!
-Megint nem hallottam.. - Ingatja a fejét.
-Na jó, meg haragszok, ha játszadozol! - Néztem rá csúnyán.
-Nem tehetek róla, hogy süket vagyok!
Inkább hagytam az egész témát. Harry akaratos és makacs. Ezt nagyon nem szeretem benne. Felöltöztem, majd Harrynek csörgött a telefonja. Gyorsan felvette, levette a hangot, így nem hallottam semmit a másik félből. Nem mintha zavart volna, de megint eltitkol valamit.
Karba tett kézzel álltam és néztem Harryt, ahogy bólogat, majd azt mondogatja állandóan, hogy: "az tökéletes". Kicsit kezdtem már unni, hogy telefonál. Nem mintha baj lenne vagy akármi.
-Igen, holnap délelőtt! - Vette lejjebb a hangját. -11 vagy 12.. - Bólogat. -Köszönöm! És 4 fő lesz, ha minden igaz! Köszönöm! Visszhall.
Nem akartam kérdezősködni, de muszáj voltam.
-Miről van szó, Harry?
-Meglepetés! - Nézett rám.
-Már kicsit kezdem unni a meglepetéseket és azt, hogy titkolózol! - Morogtam. Felvettem a cipőm és ott hagytam a szobába.