Annyira fel voltam pörögve ettől a meglepetéstől, hogy nem bírtam megülni a seggemen. Épp ezért gyorsan át is öltöztem, a kis laza törülközős ruházatomból. A tervem a következő volt: Elújságolni Niallnek, a ma reggel történteket.
-Hova szaladsz ennyire? - Kérdezte Harry.
-A kávézóba! - Vettem fel a cipőmet.
-Elvigyelek?
-Nem kell! Gyalog megyek! - Vagy inkább szaladok. Gondoltam magamban.
-De biztos? És mikor érsz vissza?
-Kb 1 óra múlva! Addig is szeretlek! - Csókoltam meg gyorsan, majd vágtam ki a bejáratiajtót.
Sétálásnak semmiképp nem lehetett volna nevezni azt, amilyen tempóban én haladtam. Nem lakok valami közel a kávézóhoz, de az, hogy 5 perc alatt ide értem, az nem semmi.
-Niall! - Léptem be a kávézóba, a szőke után kutatva.
-Hátul van! - Szólt rám Eleanor.
A raktárba szaladtam, de nem volt ott senki. Viszont az ajtó nyitva volt, így kimentem a levegőre. Szerencsére Niall a falnak támaszkodva állt és élvezte az időt.
-Hát te? - Lepődött meg, ahogy meglátott.
-Nem hiszed el mi történt ma! - Kiáltottam el magam örömömben.
-Ha elmondod, lehet elhiszem! - Nevetett fel. -Mi történt? Olyan boldog vagy, és ez jó jel! - Mosolyodott el.
-Harry.. Harry.. - Muszáj volt levegőhöz jutnom, így egy kis szünetet tartottam, mielőtt folytathattam volna az egész történetet. -Szóval Harry..
-Most megijedtem, hogy csinált-e valamit, de boldog vagy, szóval nem értem miért parázom.. - Értetlenkedett.
-Az van, hogy kaptam tőle ajándékot! De nem akármilyet!
-Vibrátort, hogy még dolgozik ellegyél? Milyen színű? - Szórakozott.
-Jaj, ne hülyéskedj már! - Nevettem el magam. -Kaptam tőle egy gyönyörű szép, hatalmas rózsacsokrot! És egy kurva repjegyet Londonba! Holnap indulunk!
-Micsodaaaa? - Vigyorodott el. -Itt hagytok? - Akadt ki.
-Ráadásul 2 hétre! - Bólogattam.
-De szemetek vagytok! - Vágta be a durcit. -És én 2 hétig mit csináljak?
-Annyit tudunk tenni, hogy videóchatelünk, ha nagyon hiányoznánk..
-Ja, hogy ÉN hívjalak titeket, ha TI, NEKEM hiányoztok? - Akadt ki ismét. -Túlságosan el lesztek majd foglalva ahhoz, hogy hiányozzak nektek? - Vágott perverz fejet.
-Nem tudom, de remélem! - Sóhajtottam fel drámaian.
-Mivan? Ennyire hiányzik Harry kukaca? - Lökött meg. Kénytelen voltam felnevetni.
-A micsodája? - Tettettem, mint aki nem hallotta.
-A kukacaa! - Nevetett velem együtt Niall.
-De még mennyire! - Vettem egy nagy levegőt. -Csak ne hívd kukacnak!
-Miért? Olyan nagy? - Basztatott tovább.
-Ha ennyire kíváncsi vagy, miért nem nézed meg neki? - Néztem rá full komolyan, de bármelyik pillanatban elnevethettem magam.
-Te normális vagy?! - És itt elröhögtem magam.
Niallel lenni kész szerencse! Örülök, hogy megismertem, és annak is, hogy a barátomnak hívhatom! Ha vele vagyok, mást sem csinálunk, csak nevetünk egésznap! Mindig képes megnevettetni, és jobb kedvre deríteni, amiért elképesztően hálás vagyok neki! Jobb barátot nem is kívánhatnék.
-Örülök, hogy végre együtt lesztek, és pihentek.. Már ha békén hagyjátok egymást! - Kuncogott.
-Én annyira imádlak! - Mondtam ki őszintén. Mert így van.
-Én is téged, törpe! Na, de menjünk vissza, nekem aztán dolgozni is kell, ha már valakinek Londonba repítik a picsáját!
-Rohadééék! - Mentem utána.
-Erről beszélhetnénk! - Nevetett fel.