Louist behoztam munkába, Niall törölgette az asztalokat, így mikor Lou hátra ment, utána mentem. Épp a köntényét vette fel, nekem háttal, így segítettem neki megkötni. Szembe fordult velem, mire megcsókoltam. Kuncogva vált el tőlem, majd finoman megütötte a vállam.
-Niall bejöhet! - Kuncogott.
-Nem baj! - Kitért előlem, majd ott hagyott. Mosolyogva utána mentem, mire kipirult arccal nézett rám.
-Lou! Gyorsan akkor letörlöd a maradék asztalt, míg csinálok Harrynek egy kávét? - Nézett rám Niall. Louis bólintott, elvette tőle a törlőt, rám nézett, majd egy mosoly kíséretében az asztalhoz sétált és fejcsóválva elkezdte törölni azt. Niall a raktárba ment, így utána is utána mentem.
-Niall! - Szóltam utána.
-Harry?
-Hülye kérdés, de nem jöhetnék én is dolgozni? - Támaszkodtam meg a falnál. Lassan rám emeli tekintetét, de én tudom mi következik.
-Harry.. 1 évvel ezelőtt felajánlottam, nem így van? Azt mondtad nem akarsz jönni.. - Túrt a hajába. -Tudom, hogy Louis végett akarod, elég nyilvánvaló.. - Vigyorgott.
-Hogy van felosztva a munka?
-Hát ugye én sütök, így Louis szokott a kasszánál lenni és akkor Eleanor felveszi a rendelést, Taylor meg takarít.. De ez is néha változik..
-Akkor én veszem fel a rendelést!
-Akkor Eleanor fog takarítani, én hátul leszek Taylorral, Louis lesz a kasszás..
-Nekem tökéletes!
-Miért nem mondod el neki, hogy mivan? - Próbáltam értetlen fejet vágni, de Niall jobban ismer, mint bárki.
-Miért, mivan? - Tettem karba a kezem. Végig mutatott rajtam, majd vigyorgott. -Ilyen jól nézek ki? - Nevettem fel.
-Vagy csak jól akarsz.. - Hangsúlyozta. -kinézni..
-Niall.. Mindig is jól néztem ki és, ha lehet, akkor csak jobban akarok kinézni! - Vigyorogtam.
-Történt köztetek valami? És a "barátok vagyunk" kifejezést hagyd el..
-Barátok vagyunk! - Imádom idegesíteni!
-Harry, mindig jól nézek ki, Styles!
-Igen, Niall?
-Ha elmondod, hogy volt-e valami, akkor felveszlek! - Tette karba a kezét. Na, ilyenkor utálom, tudja hogy mivan, de csak akkor nyugszik meg a kis szíve, ha tőlem hallja, amit szeretne.
-Csókolóztunk! - Erre felvonta a szemöldökét. -Jó, többször! - Itt már vigyorgott.
-Holnap kezdhetsz! - Hagyott ott Ő is.
Mikor kimentem, Louis a pulton ült, Ni a kezébe vette a seprűt és elkezdett söpreni. Oda mentem Louis mellé és neki támaszkodtam a pultnak.
-Ma meddig leszel? - Kérdeztem.
-Ma csak 18-ig!
-Jól érzed itt magad, ugye?
-Persze! Imádom a srácokat, főleg Nit!
-Akkor jó!
Amint Niall elkészítette a kávémat, meg is ittam, mert nyitás előtt le akartam lépni. Niall valamit átnézett, míg Louis kávét tett fel.
-Akkor én lépek! - Mosolyogtam Louisra, majd a kezem nyújtottam. Mikor leesett neki, mosolyogva a kezembe nyomta a lakáskulcsot. Niall szemöldöke felszaladt és kapkodta köztünk a tekintetét. Rákacsintottam Loura, míg Niall egy mosolyt kapott a leesett álla mellé. -Sziasztok! - Intettem nekik, majd kiléptem az utcára.
A helyzettel nem tudok mit kezdeni és azt sem tudom, hogy most ez mit jelent.. Viszont abban teljesen biztos vagyok, hogy mindketten érzünk valamit egymás iránt, legalábbis én biztosan.
Amint az utcára léptem, elhatároztam, hogy készítek vacsorát estére, így az utam a közelben lévő szupermarkethez vettem.
Miután sikerült bevásárolnom, Louis lakása felé vettem az irányt. Az ajtó előtt babráltam a kulcsokkal, mire megtaláltam a megfelelőt, ami bele illett a zárba. Benyitottam, a kupis előszobával találtam szembe magam, lepakoltam a konyhába, majd gyorsan átfutottam a házon. A koszos ruhákat össze szedtem és beraktam a mosógépbe, a szemetet kidobtam, majd felporszívóztam. Csak akkor nyugodott meg a lelkem, ha minden csillogott-villogott.
Mivel már közeledtem a 18 órához, szerencsémre 17:50-re kész lettem a vacsival, így elzártam mindent, majd bezártam az ajtót és lementem a kocsihoz. Beindítottam a motort és a kávézóhoz vettem az irányt.
Mikor oda értem, leparkoltam, majd Louis alakját véltem felfedezni ahogy benéztem a kávézó hatalmas üvegablakán. Szorgosan takarított, majd csatlakozott hozzá Niall. Ő egyből észre vett, intett, Louishoz hajolt, aki rám nézett, mosolygott, majd eltűnt a raktárban. Pár perc várakozás után újra megjelent, elköszönt Nialltől, majd vigyorogva kisietett hozzám. Mivel a kocsinak voltam dőlve, felegyenesedtem és rá mosolyogtam, ami következtében megölelt. Meglepődtem tettén, de mindennél többet jelentett nekem.
-Akkor mehetünk haza? - Gyorsan kinyitottam neki az ajtót, majd beszálltam mellé én is. Beindítottam a motort és meg sem álltam hazáig. Láttam Loun, hogy milyen fáradt így amilyen gyorsan csak tudtam haza vezettem.