Dalban mondom el (Befejezett) S.M. C.C.

2. 9.

Nem, azt hiszem maradok ma este,
Kihagyom a beszélgetést, és a "jól vagyok"-ot.
Nem, nem idegen vagyok, hogy meglepj,
Ez a papírváros túl sokszor cserben hagyott
Miért próbálkozok? Mondj egy okot, miért?
Azt hittem bízhatok benned, de nem számít...
Miért váltogatsz oldalt? Hol húzzam meg a határt?
Azt hiszem, túl naiv vagyok, hogy olvassak a jelekből.

Csak pár igaz barátot keresek.
Folyton csak cserben hagynak
Valahányszor beengedek valakit.
Csak pár igaz barátot keresek
Csodálkozom hova bújt mindegyik.
Csak pár igaz barátot keresek
El kell mennem ebből a városból.

Halkan énekeltem, de próbáltam minnél tisztábban. Nagyon ideges voltam, így nem igazán ment, a hangom is többször megremegett. Aminek örülök, hogy a dallama egész lágy. Nincs benne nagy váltások, sem nagyon magas hangok. Úgy látszik Shawn elégge ismer engem, ami örömmel tölt el. Nem felejtett el és emlékszik még arra, amiket régebben átéltünk együtt.

-Szép volt, ügyes voltál, de felesleges miattam izgulni. Ne csináld azt, mint gyerekkorunkban -kacsintott rám nevetve.

-Tudod, hogyha az emberek előtt kell valamit előadnom folyton ideges vagyok. Pláne ha egy olyan dalról van szó, amit akkor látok először.

Még egy ideig dumáltunk, jobban beavatott abba, hogy kivel mit beszélt. De amikor megkérdezte a kapunknál, hogy a következő héten megyek -e vele és hogy felvesszük -e a dalt, nem tudtam rá válaszolni. Haladékot kértem a döntésig, majd egy intés után elment. Őszintén örültem az ajándékának, de nem tudom, hogy jó ötlet -e elmenni oda. Nem akarok vele ennyit találkozni. Oké, hogy újra barátok legyünk, de már csak nehezen tudok megbízni az emberekben. Nem akarom, hogy hozzászokjak ahoz, hogy minden nap találkozunk, mert mi lesz ha megint elmegy? Ha magamra maradok összetörve? És nem tudom, hogy Marcus mit szólna hozzá. Meg az édesanyám és a tesóm. Meg a munkatársaim? Annyi minden van, ami ide köt, még soha nem is mentem el úgy, hogy nem tudtam mikor térek újra vissza. Nem szeretem az ilyen helyzeteket.

-Boldog szülinapot! -futott a hugi elém, anyu meg egy tortával lépett ki az ajtón.

-Sok boldog szülinapot kicsim -mosolygott rám. Mindkettejüket átöleltem és megpusziltam.

-Köszönöm. Nagyon szeretlek titeket.

-Mi is téged. Menjünk be és szerintem vágd fel a tortád.

-Rendben, menjünk.

Az evés után, anyu nekiállt mosogatni, hugi pedig tévézni akart menni, de megállítottam mindketejüket.

-Várjatok még egy pillanatot kérlek! Szeretnék nektek valamit elmesélni. Találkoztunk Shawnnal -kezdtem el lassan beszélni, mire Sofi rögtön közbe szólt.

-Találkoztatok? Miért nem szóltál? Én is láthatom? Hű tényleg mit kaptál tőle ajándékot?

-Sofi légyszíves -szólt rá anya.

-Múltkor írtam egy vers féleséget, amit ő megtalált és szerinte az egy dalszöveg. Írt rá dallamot néhány haverjával és azt akarja, hogy felvegyük... -sóhajtottam egy nagyot majd folytattam -Torontóba. Be kéne utaznom több napig vagy hétig a nagyvárosba. Van több dal is amit azt mondta, jó lenne ha felénekelném.

Idegesen pillantottam rájuk, először a tesómra. Néhány pillanatig még mosolygott, majd sírásra görbült a szája és mérgesen üvöltözni kezdett.

-Mégis ezt hogy képzeled? Itt akarsz hagyni minket anyával? Fontosabb neked néhány dalocska, mint mi? Utállak, utállak! Sőt! Gyülöllek!!

Sziasztok!
Egyik ismerősöm elkezdett írni az oldalamon egy történetet. A címe: Szex és Halál. Még csak egy része van kint, de nagyon megköszönnénk, ha elolvasnátok❤