,,Dönteni arról, hogy mi a helyes és mi nem. Felelősséget vállalni mások iránt. Mérlegelni, hogy melyik opció éri meg jobban. Ész vagy szív? Szív vagy ész? És vajon mi van, ha az agyad kikapcsol a szíveddel párhuzamban, s csak a lendület, amelyet a méreg váltott ki visz tovább?
Sophie Angel
Az egy üveg vörösbor után következett még egy üveg, majd a vacsora befejeztével áttértünk az
étterem bár részébe, ahol koktélokkal ismerkedtünk. A kettőnk között húzódó fagyos hangulat, amelyet Harry említése váltott ki, hamar elillant, köszönhetően az alkoholnak. S, mikor már a negyedik színes, égető löttybe kortyoltam bele, éreztem, hogy kezdem elveszíteni testem felett az irányítást. Érzékelésem egyre jobban tompult, s egyre harsányabban nevettem Aaron történetein. Beszédem lelassult, koncentrálnom kellett arra amit mondani szerettem volna.
- Ne hara-haragudj, de kimegyek - közöltem ittas állapotban.
- Micsoda?! - vonta fel nevetve szemöldökét randipartnerem. - Hova mész Sophie?
Résnyire összehúzott szemekkel mértem be, hogy Aaron milyen távolságban ül a bárszéken mellettem.
- Jaaaa, mosdóba... Tudod... - Nehezen mozogva kászálódtam le a magas székről, s hogy bebiztosítsam egyensúlyomat Aaron karjaiban kapaszkodtam meg. Homály telepedett a csendesnek tűnő, zajos bárhelységre. Hosszú pillanatokig csak bámultam, ahogyan szorítom karját, majd tekintetem a mellkasán keresztül az ajkaira vándorolt. - Jöhetsz te is... - súgtam magam elé, mire felnevetett.
- Azt hiszem oda én nem mehetek be... Itt megvárlak. Ezt idd meg addig - kikapta kezeim közül a koktélos poharat, és egy nagy adag vizet nyomott helyére. - Addig rendelek neked még egy pohár vizet!
- Sietek vissza! - kacsintottam pimaszul rá, miután egybe lehúztam a folyadékot, majd egy kicsit rájátszva mozdulataimra, kecsesen a csípőmet ringatva indultam el, hogy aztán a távolból visszapillanthassak a bárnál üldögélő férfira és nyugtázhassam magamnak azt, hogy szerencsés vagyok, amiért megismertem. Hosszú idő után először éreztem azt, hogy valami nem fáj. A bennem lévő vihar elcsendesedett és a viharban táncoló démonokat elnyelte a föld. Olyan érzés volt, mintha boldog lettem volna, bár nem nagyon tudtam már milyen is az igazából.
Nehézségek közepette visszarángattam magamra a neccharisnyámat, majd a kézmosók felé indultam. A tükörbe belepillantva konstatáltam, hogy valamit kezdenem kell az külsőmmel, az este során nem csak én, de a sminkem is szétcsúszott. Kivettem tehát púderemet a retikülömből, hogy megigazítsam csillogó orcámat, azonban pillanatokon belül a földre hullott, ezer darabra törve a kőpúder. Fejembe és mellkasomba éles fájdalom nyílalt. A mosdó hirtelen kezdett forogni és mintha a négy fal egyre jobban közeledett volna felém. Olyan volt, mintha egy dobozba zártak volna. Levegőm is olyan gyorsan fogyott. Kétségbeesetten kapkodtam táskám felé, kiöntöttem az egész tartalmát, hogy megtaláljam a gyógyszereimet, amiket bő vízzel bevéve csak rosszabbodott az állapotom. A gyógyszerek mellett fogyaszthattam alkoholt, hiszen csak homeopátiás készítmények voltak, az érzés mégsem olyan volt, mint amikor valaki nagyon berúg és elveszti az eszméletét. Nem kellett hánynom, helyette levegőhiányban szenvedtem. Pánikrohamom volt. Nagyokat pislogva támasztottam a mosdókagylót, hideg vizet locsolva arcomba. Ismét a tükörbe pillantottam, amikor egy alakot véltem felfedezni magam mögött.
- Harry?! - kiáltottam fel, s a velem szemben lévő visszatükröződő pontot bámultam. Egyre gyorsabban és gyorsabban fújtattam. - Mit keresel itt? - hangomból hallatszott a hisztérikus tanácstalanság. Pislogtam kettőt. Még mindig ott állt. Valahogyan egy képzeletbeli határon mozogtam, nem tudtam eldönteni mi a valóság és mi nem. - Tűnj el... - súgtam magam elé, mire a fiú megrázta fejét. Idegességemben megemeltem hangomat. - Nem hallottad? - nem hallotta. A falak ismét mozogni kezdtek, mi pedig közéjük szorultunk. Csak arra tudtam gondolni, hogy nekem ez a sorsom, amint kezdem jól érezni magam, amint biztonságot tudhatok magam körül, valamilyen módon az ég megbüntet és szenvednem kell. - Tűnj el az elmémből! Nem akarlak többé látni! - sikítva rogytam a földre, ahol könnyekbe törtem ki. Azonnal kivágódott a mosdó ajtaja és Aaron karjaiban találtam magam.
ВИ ЧИТАЄТЕ
Just be FREE (Harry Styles AU)
Фанфіки,,Mint egy üstökös, úgy csapódott bele az életembe. Csábított, hazudott, átvert, összetört, és ezek ellenére is elérte, hogy teljesen beleszeressek. A szabadság volt a tét, amit ő megszerzett, de engem már nem segített ki a sötétségből...." Két telj...
