All The Legends Are True

30.fejezet

A kiadós edzés után parabataiom szobájához indultam. Muszáj beszélnem, lelkiznem vele egy kicsit Magnussal kapcsolatban. Boszorkánymester barátom felől már biztos vagyok a dolgokban. 

Bekopogtam, mire egy halk "gyere!" hallatszódott. Benyitottam. Alec fel-alá járkált a szobájában, ujjait tördelve. Aggódott.

-Szia, minden oké?-kérdeztem, de totál felesleges volt. A parabatai rúnám még mindig fájt, szóval arra a dologra is ki kell térnem. 

-Aggódom Jace miatt. Az a kislány rengeteg bajba viheti...egyátalán hol vannak?

-Nem tudom...-hazudtam.-De figyi...van pár kérdésem.

-Látom, ez hosszú lesz. Ülj le.-kinált hellyel enyhe gúnnyal a hangjában. 

-Egy: fáj a parabatai rúnám. Kettő:mi a helyzet Magnusszal?

-A rúnáddal csinálj valamit, nem miattam van, az tuti.

-Ki miatt lenne ha nem miattad, okos? 

-Jól van, jól van, megadom magam!-emelte fel védekezően a karját.-Anyámék kavartak pár dolgot a Klávéval kapcsolatban, azért voltam kiborulva. 

-Úgyse fogom kiszedni belőled...-sóhajtottam fel.-Miért titkolózol előttem, Alec? Nem arról szólna a kapcsolatunk, hogy mindent megosztunk egymással? Elmondtad, a legnagyobb titkodat, akkor ezt miért nem?

-Majd később elmondom.-egyezett bele.

-Na és mi a helyzet Magnussal?

-Jaj már, miért kell ezzel nyaggatni?-fakadt ki.-Ittunk egy koktélt, mi ebben az annyira különleges? Talán az, hogy mindannyiunk közül engem hívott vissza, és mondjuk nem téged? Az, hogy a múltjáról mesélt nekem?-a végén már szinte kiabált, én pedig csodálkozva néztem rá. Kibújt a szög a zsákból. Ő is bizonytalan.

Bólintottam egyet, de nem szóltam semmit. 

-Cathy, mondj már valamit! Az előbb itt kíváncsiskodtál! Várj egy kicsit...-fejezte be, ugyanis a telefonja zenélt egy rövidet. -Jace az. Segítenünk kell nekik. A rendőrállomáson vannak. A többit elmondom menet közben. Szólj Izzy-nek is. Gyere!-indult ki a szobából, mire sietve követtem.

Hárman álltunk nem sokkal a rendőrség bejárata után nem sokkal, tervet kovácsolva. Igazából egy akadály volt, amit át kellett lépnünk: egy idősödő hölgy, aki a bejáratot "őrizte". 

-Oké, csak ő van. Figyelemelterelés, és benn is van valamelyikünk. -vázoltam a gondolataimat.

-Cathy és én kiestünk szóval Alec...te maradtál.-nézett testvérére a Lightwood lány.-Ne aggódj...ez egy jó gyakorlás.

-Huh?-kérdezett vissza értelmesen parabataiom, mire felnevettem. 

-Tudood, hogy randira hívd Magnust.-kacsintott rá Izzy. Alec egy "mentsmeg" arccal nézett rám, mire megvontam a vállam. 

Isabelle egy hirtelen mozdulattal elkezdte gombolgatni Alec pólóját. 

-Mit csinálsz?-sziszegte a fiú.

-Kigombolom az inget, minek néz ki, mit csinálok?-kérdezett vissza a húga. 

-Elég! Nekem ez nem megy. Te ezerszer csináltál ilyet, én nem. 

-Figyelj!-néztem a szemébe.-Egyszer csináld meg a kedvünkért, jó? Izzy intézi a többit. 

Parabataiom nagyot sóhajtott, majd elindult a nő felé.

Sziasztook!

Bocsi, hogy csak ennyit írtam, hétközben ennyit tudok összehozni :/ 

xoxo,

Dóri