All The Legends Are True

24.fejezet

Alec és én ösztönből a többiek elé léptünk.

-Van itt valaki, ne mozduljatok, amíg vissza nem jövünk!-szóltam rájuk, majd a parabataiom után mentem. 

Kisétáltunk a szobából, majd lemásztunk azon a létrán, amin korábban feljöttünk. 

Alec a kezébe vette az íját, én Castielt vettem elő. Folyamatosan a bokrokat kémleltük. Éreztem, hogy az éleslátás rúnám aktiválódik a karomon. Az egyik bokorból zörgést hallottunk, de látni semmit nem láttunk. Alec a biztonság kedvéért elhelyezett egy vesszőt az idegén, majd kihúzta az íjat. 

Egyszer csak egy farkas sprintelt el előttünk. Alec ellőtte a nyilat, de az csak egy vázát borított fel. Én egy tőrt hajítottam felé, de sajnos nem találtam el. 

Viszont akadt nagyobb problémánk is. Amerre a farkas futott, láttuk, hogy Claryt és a mondént egy kocsiba tuszkolják. Utánuk futottunk, de már csak a hűlt helyükkel találkozhattunk. 

Alec nyúzottan beletúrt a hajába, én pedig a kezeimbe temettem az arcomat. 

-Ugye tudod, hogy Jace ki fog nyírni minket?-kérdeztem halkan, mire ő idegesen bólintott. 

-Mit csináljunk?-rég láttam ennyire tanácstalannak. -Írok Jace-nek.

-Te teljesen meg vagy húzatva?-tátottam el a számat.-Megöl minket, majd ha meghaltunk, ránk is tapos! 

-Nincs más választásunk!-nézett mélyen a szemembe, mire minden ellenkezés eltűnt belőlem.

-Gyere, menjünk vissza a házba, hátha van valami, ami alapján le tudnánk követni Claryt vagy a mondént.-szólt gyengéden, majd finom meglökte a vállamat.

Bennem viszont még mindig tombolt bennem a harag. Amint beértem a házba, falhoz dobtam mindent, ami a kezem ügyébe került. Alec fogta le a kezemet, a csuklómnál. 

Megérkeztek Jace-ék. Na, jöhet a buli.

-Hol van Clary??-nézett rám, majd a parabataiomra öcsém.

-Eltűnt.-válaszoltam.

-Hogy értitek, hogy eltűnt?-kérdezte Jace haraggal a szemében.

-Hallottunk valamit a kertben, azt mentünk megnézni. A következő dolog, amit láttunk, az az, hogy őt és Simont betuszkolják egy kocsiba, majd elhajtanak velük.-magyarázta Alec előre félve az öcsém reakciójáról. 

-Simon? Ő is eltűnt?-kérdezett csodálkozva a beszélgetésünk során először Izzy. 

-Mit tettél, Catherine?-fordult felém a testvérem. Megijedtem, ugyanis a teljes nevemen szólított, ami tőle nagyon ritka dolog volt. 

-Nem csak az ő hibája...-kezdett volna bele Alec, de Jace egy pillantással félbeszakította, majd felkapva egy rajzot, kisétált a szobából. Izzy Clary hátizsákját fogta meg, mi pedig feszült csenddel követtük őket Aleccel.

Jace szó nélkül odaadta nekem a rajzot, jelezve, hogy kövessem le. Alec csöndben várakozott, míg Izzy felváltva hívogatta a mondit és a vöröskét. Jace pedig azzal volt elfoglalvs, hogy haragos pillantásokat küldjön felém.

Persze, hogy ilyen érzelmi állapotban nem tudtam lekövetni.

-Nem mutatkozik. Parabatai kötést kell használnunk, Alec.-mondtam, mire életem társa a harcban mellémlépett, és engedelmesen tűrte, amíg felrajzolom a tenyerére a megfelelő rúnát. 

A folyamat elkezdődött, a fejünk egyre közelebb került a másikéhoz, de nem tudtam figyelni. 

-Cathy, koncentrálj!!-kiáltott rám Alec, de amint meglátta a remegő kezemet, ellágyult a tekintete. 

-Próbálkozom...-válaszoltam halkan. 

Mégegyszer próbálkoztunk.

-Cathy....

-Koncentrálok! De nem mutatkozik.

-Az egyetlen dolgod volt, hogy figyelj rá!-rontott nekem a testvérem.

-Megtettem a legtöbbet, amit tudtam!.-kiáltottam vissza.

-Akkor végülis Maryse-nek igaza van, és csak annyira vagy elég, hogy nyomozz emberek után!-ordított, utalva arra, amikor utána kerestem kicsiként.

Ez fájt. NAGYON. Ott rúgott belém, ahol a legjobban lehet. 

-Komolyan ennyire elvakítanak a Clary iránt érzett érzéseid?-kérdeztem nyugodtan, de hidegen.-Kiszökött az Intézetből. Mi pedig utána jöttünk Aleckel, hogy, megvédjük. Semmi olyat nem tettünk, amit te meg nem tettél volna!

-De. Elvesztéttek.-nézett ránk olyan hidegen, amitől könnyek szöktek a szemembe. 

-Elég! Mindannyian!-szólt Izzy halkan olyan hangon, amitől rögtön meglágyultam. De nem én voltam az egyetlen. Jace is elsétált előlem.

Majdem elsírtam magam, de most nem volt itt az alkalma.