All The Legends Are True

13.fejezet

Gyorsan magamhoz tértem, hiszen nem szeretem, ha bárki is így lát. Kibontakoztam parabataiom védelmező karjából, feltápászkodtam, és letöröltem a könnyeimet. Alec követte a mozdulataimat, majd ő is felállt.
-Catherine...nincs semmi emléked még mindig arról, hogy hogy ki vitte el Jace-t a születésekor?-kérdezte bizonytalanul.
Nagyot sóhajtottam.
-Csak egy fekete kapucnis alak, aki...aki kivájja a halott anyám testéből az alig élő Jace-t. Se arc, se semmi.Ez zavar a legjobban, hogy nem tudom felidézni az arcot, aki elrabolta tőlem az öcsémet.-Amúgy találtál valamit?-váltottam témát gyorsan.

-Igen, van elegendő fegyver.

-Öcsi, gyere csak!-kiáltottam Jace-ék felé.

-Jövök!-jött a válasz.-Egy pillanat!

-Biztos Claryvel andalog.-dünnyögte mellettem Alec.

-Hé! Vigyázz a szádra!-szóltam rá, mire ő csak sóhajtott egyet. Ekkor ért ide Jace.

-Igen?

-Be akarunk törni egy vámpírlakta helyre.-kezdett bele Alec.

-Igen, ez a lényeg. Gyerünk, Alec. Vidulj fel, jó móka lesz-

-A francba is, Jace! Gondolt át tisztán. A mondént kellene megmentünk, de te is és Catherine is utáljátok azt a gyereket. Ez az egész Claryről szól. Ennyire kétségbeesetten akarod ágyba vinni?

Na, ezen én is meglepődtem.

-Ebben annyira sok minden volt rossz, hogy úgy teszek mintha nem is hallottam volna.-jelentette ki Jace, majd elindult volna, de Alec megállította.

-Ez a baj. Semmikor nem hallgatsz senkire. Se rám, se a nővéredre.

-Már bocsi Cathy, de hallgattál valaha bárkire is?-fordult felém az öcsém, de mire válaszolhattam volna, folytatta.- Ez biztos valami Herondale örökség.

Alec ezt figyelmen kívül hagyta, majd rátért a tárgyra:

- Nem is ismered ezt a lányt. Miért bízol benne? Az Angyalra, mondd, hogy nem féltékeny!

-Azért gondolod, hogy nem bízhatnánk benne, mert Valentine lánya?-kérdezte enyhe éllel a hangjában Jace.-Nem beszéltük ezt már meg? Figyelj. Bízol benne, vagy nem bízol benne, nem érdekel, ez nem az én dolgom. De ha bennem nem bízol meg...

-Jace! Catherine! Alec! Szerintem megtaláltam!-kiáltotta Clary.-Mary Milligian.

A fiúk abbahagyták a beszélgetést, majd elindultunk a lányhoz. Igaza volt, tényleg az volt az.

-Szeretett szolga? Ki szeretné ezt a sírkövére?-kérdezte hitetlenkedve.

-Valaki, aki nagyobb jó ügyet szolgált. -válaszoltam, miközben megkerültem a sírkövet.

-Most biztos azt teszi.-jegyezte meg mosolyogva Jace, miközben mindannyian a sír fölé hajoltunk.-Abrakadabra.

-Várj, tényleg mondtok ilyet?-kérdezte csodálkozva az "újonc".

-Nem, Clary, nem mondunk.-mondtam, miközben megpróbáltam visszatartani a nevetésemet.

Jace elővette az irónját, és feloldotta a síron található angyali erő rúnát. A fiúk leemelték a tetőt, majd még egy réteget, aztán megpillantottuk a fegyvereket.

-Akármennyire is gyönyörűek, nekem nem kellenek. Itt van Castiel, meg néhány tőr.-szóltam.

Clary leemelt egy szeráfpengét, ami fényesen ragyogni kezdett a kezében.

-Hé, hé! Ne érj hozzá! Azt se tudod, hogy hogyan kell használni!-szólt rá Alec.

-Ó, várj, tényleg nem! Akkor hogyan is öltem meg azt a démont a Pandemoniumban?

-Nem is-

-Alec! Majd megmutatom, neki hogy hogyan használjuk,oké? Neked megvan, amiért jöttél?

-Nincs. Nincsen íj. Egyre szükségem van.

-Nekem is jól jönne.-jegyeztem meg.

-Rúnákat kell égetnem néhány nyílra. Az Intézetben vannak. Mennem kell.

-Hogy mész vissza az Intézetbe?-kérdeztem.

-Hátul. Ha egyedül vagyok, nem foglalkoznak velem.

-Megyek veled!-ajánlottam rögtön fel, de parabataiom nemet intett a fejével.

-Feltűnőek lennék, Cathy. Maradj velük, nehogy felforrósodjon a hangulat-jegyezte meg gúnyosan, mire Clary rögtön olyan vörös lett, mint a haja. Alec hátat fordított nekem, Jace-re rá se nézett, majd elindult. Nem akarom, hogy így menjen el.

-Hé! Állj meg!

-Mi az?-kérdezett vissza.

-Ne menj így el! Legalább velem ne legyél ilyen.-tettem hozzá halkan.

Alec sóhajtott egyet, majd teljes testével felém fordult.

-Ne kételkedj bennem! Jace-el úgyis elsimulnak a dolgok. Bármi lesz, én itt leszek, parabatai.

Halványan elmosolyodtam.

-Hajnalban?

-Hajnalban.-válaszolt, majd gyorsan átölelt, majd tovább sietett. Én ott álltam egy darabig, majd visszatértem a többiekhez.