-Amikor hazaértem a klubból, anyukám egy lilás fényű valamihez vitt, odaadott egy nyakláncot, majd Dot betett abba a valamibe.
-Dot? Ki az a Dot?
-Szerintem egy boszorkánymester-szólt Jace.-Csak ők tudnak így simán portált nyitni.
-A portál, vagy mi Luke-hoz vitt.
-Ki az a Luke?-kérdeztem.
-Konkrétan olyan, mintha az apám lenne. De...mostmár tudom, hogy nem bízhatunk benne. Ez most nem lényeg, ugyanis meg kell találnom anyukámat.
-Mi történt vele?
-A Kör egyik tagja elrabolta. Az Intézet előtt is volt az előbb egy közülük. Clary pasija idevezette őket.
-Mi nem..-szólalt meg egyszerre Clary és a mondén. Jace hitetlenkedve nézett rájuk. Én csak összemosolyogtam Izzyvel. Mindketten szeretjük a szerelmes sztorikat. Alec látszólag türelmetlen és haragos volt...már majdnem odaszóltam neki valamit, amikor rájöttem, hogy mit mondott nekem. Ezért inkább visszafordultam Claryhez.
-A Kör egy nagyon veszélyes szervezet volt. Egy Felkelést uszítottak úgy körübelül 18 éve. Megöltek egy csomó Árnyvadászt. Köztük a szüleinket az öcsémmel.
-Nagyon sajnálom, de hogy kapcsolódik ahhoz, hogy hogy találjuk meg az anyukámat?
-Megmutatom. Gyere.-intett a fejével Jace. Erre elindult a mondén Claryvel...esküszöm ki fogom nyírni.
-Te egyértelműen nem. A tréning szoba tele van rúnákkal, amelyek megölhetnek.-néztem rá gyilkos tekintettel.
-Nyugi, kemény vagyok. Elbírom a rúnákat. Mik is azok a rúnák?
-Az Árnyvadászokat teszi erősebbé-szólalt meg Isabelle, majd aktiválta az angyali erő rúnáját. A mondi száját tátva nézett rá.
-Nagyon dögös. -Jace megköszörülte a torkát.-Úgy értem, a rúna.
-Ne aggódj Clary, én vigyázok a legjobb barátodra.-vigyorgott rá a srácra.-Pont most terveztem reggelit készíteni. Csatlakozol? Csak bólintott, majd követte Izzyt.
Clary és Jace elmentek a kiképzőterembe, így Aleckel maradtam kettesben.
-Azt hiszem, hogy ki fogom nyírni a mondit-szólaltam meg.
-Én foglak megelőzni-mondta totál komolyan. Elnevettem magam, mire ő elmosolyodott.-Nem szimpi az egyikük se. Se a lány, se a srác. Ha ezt a Klávé megtudja...
-Nem fogja. Mellesleg semmi rosszat nem követtünk el. A mondént leszámítva.
Alec csak sóhajtott egyet. Majd teles testével felém fordult, és tett felém egy lépést. Pont elég közel állt meg hozzám, hogy az engem zavarba hozzon.
-Figyelj..amióta felkeltél, állandóan egy nyomó érzést érzek a parabatai rúna környékén. Az azért van..mert elmondtam...?
-Mi? Neem. Ez...ez más. Mondjuk nem mondom, hogy nem lepődtem meg..de...
-De?
-Mindegy..nem érdekes. Nem nekem kell lennem a problémának. Itt van Clary és az anyja. Nem kell miről beszélnünk.-jelentettem ki határozottan. Alec szomorúan bólintott, majd elindult az edzőterem felé. Sóhajtottam egyet, majd követtem.
YOU ARE READING
All The Legends Are True
FanfictionShadowhunters-fanfiction El kell titkolnom. Ha rájön, mindennek vége.