All The Legends Are True

17.fejezet

Igen?-fordultam felé kíváncsian.

-Tudod,azt gondoljátok, hogy ismeritek Claryt, meg, hogy Árnyvadász meg minden. De mi van, ha kém? Tudod, ki az apja.

-Alec, ne kezdjük megint. Nem vagyok senkinek a pártján, te is tudod. Én se bízok meg benne teljesen.-kezdtem bele, mire az öcsém halkan felhorkantott mögöttünk.-De egy esélyt adhatnánk neki..

-A semmiből tűnt elő!-emelte fel a hangját parabataiom.

-Mégis kihez mehetett volna??-kiabáltam már én is.

-Nem érted? Figyelj már rám picit..

-Alec, ELÉG!-üvöltöttem el magam pont annyira hangosan, hogy az nagy hatást keltsen. -Csak hagyd már abba...-tettem hozzá suttogva, ugyanis rögtön megbántam a nagy kiabálásomat. 

Sajnos késő volt. Parabataiom kék szemében már láttam a csalódottságot. De valamiért nem tudtam leállni. Egy dolgot még muszáj megkérdeznem tőle.

-Figyelj, ha ennyire nem bírod...miért segítettél ma nekünk?-tettem fel a kérdést.

-Mert a parabataiod vagyok.-válaszolta habozás nélkül.

-És?-emeltem fel újra a hangomat.-Ez nem indok! Simán ott maradhattál volna az Intézetben! Miatta van, ugye?-tettem hozzá suttogva, hogy Jace nem hallja meg. 

Alec válasz nélkül otthagyott. Nem is volt szükségem a feleletére. Tudtam.

Este kimentem az edzőcsarnokba, ahol az íjász pályák vannak felállítva. Elővettem az íjamat, és lőttem. Órákon keresztül. Csak a lövésre és a technikámra koncentráltam. Minden más gondolat távozott a fejemből. Az új lány, a mondi, a vámpírok, Alec...minden.

Egyszer csak magassarkú kopogást hallottam magam mögött. Ez Isabelle lesz.

-Cathy! Bocsi a zavarásért, de Jace mondta, hogy keltsem fel Alecet és Hodgeot...de mivel te nem aludtál, tudtam, hogy itt talállak.-kacsintott rám.-Clary ügyében végre egy biztos pontra jutottunk. Találkozó van. Gyere.-karolt belém, majd elindultunk a Központ felé.

A vezérlőknél már mindenki ott volt, kivéve a mondit.

-Hol a mondi?-huppantam le egy székre, majd feltettem a lábam az asztalra.

-Hála az égnek elment.-válaszolt Jace, mire lepacsiztam vele.

-Oké Herondaleek, kérnék egy kis figyelmet.-vette át az oktató szerepét Hodge.-Magnus Bane. Több mint 400 éves.

-Magnus?-kérdeztem vissza csodálkozva?

-Igen. Van vele valami probléma?-fordult felém morcosan Alec.

-Nyugi van. Egyáltalán nincs. Sőt...kifejezetten örülök neki.

-Ismered?-kérdezte tőlem a öcsém.

-Ühüm. Párszor segítettünk egymásnak.-zártam le röviden a témát.- Barátok vagyunk...már amennyire egy Árnyvadász és egy Alvilági barátok lehetnek.-tettem hozzá keserűen.

-Úgy néz ki mint az Alvilági David Guetta.-nézegette Clary a képernyőn megjelenő képeket Magnusról.

-Mert az is. Vámpír. Láttad már nappal koncertezni?-vigyorgott rá Izzy, mire felkuncogtam.

-Tudnátok fókuszálni? Ez nem egy vicc.-szólt oda nekünk parabataimom, miközben ő is a képeket nézegette. De miért nézte őket ennyire?

-Valakit le kéne hűteni...-.jegyezte meg Isabelle cinikusan.

-Alecnek igaza van.-vette át a szót Hodge.-Magnus a leghatalmasabb boszorkánymester, akit valaha ismertem. Nagyon nem bízik az Árnyvadászokban.-jelentette k, mire én csak megforgattam a szemeimet.

-De akkor miért segített az anyukámnak?-kérdezte Clary.-Ő is Árnyvadász.

-Igen, az egyik legjobb.-mosolygott Hodge.-De a segítség talán nem a legjobb szó erre. Szolgáltatásnyújtás? Ez már egy jobb szó.De s legjobb kifejezés erre az, hogy anyukád bőségesen megfizette Magnust.

-A boszorkánymesterek előbb inkább kérnek valamit, mielőtt segítenének. -érett egyet vele Jace.

-A Klávé szerint a legtöbb boszorkánymester bujkál, mielőtt Valentine levadászná őket.-mondta Alec.

-Valentine biztos azt a boszorkánymestert keresi, akit Jocelyn...-akadt fenn Hodge szava, ugyanis a Megtorlás rúnája hevesen izzani kezdett. Gyorsan odaléptem mellé, mire ő csak legyintett, hogy megvan. 

-Tehát hogy találjuk meg Magnust?-tette fel a nagy kérdést Clary.

-Mi nem fogjuk. Ő fog minket.-vigyorogtam rá.-Összehozunk egy találkozót valami védett helyen.

-Előcsalogatjuk.-mondta kihívóan Jace.

-Én már tudom is, hogy hol.-lépett a géphez Izzy, gyorsan beütött pár számot, majd egy party plakátja jelent meg előttünk.

-Alvilági buli. Szép, Izzy.

-Hol találtad?-vette fel a védelmező bátyus szerepét Alec.

-Az Alvilági felderítő utamon.-válaszolt unottan a lány.-Hallottam pletykákból, hogy Magnus szeret bulizni. Biztos elmegy.

-Úgy, hogy Valentine vadászik rá, biztos nem-szögezte le Alec.

-Dehogynem. Majd beolvad-mosolyogtam.

-Nem tudom srácok...kezdett bele Clray, de Isabelle félbeszakította:

-Bízz bennem! Ez az év legnagyobb bulija lesz. Magnus soha nem hagyná ki.

-Soha ne becsüld alá Magnus partiszeretetét. Vagy a kapzsiságát. Gyertek! -Indult el Hodge, mi pedig követtük.