1. fejezet

3.2K 133 7
                                    

A tükörrel szemben állok. Szőke hajamat copfba fogom, szempilláimat kispirálozom. Jesszus, Izzy rossz hatással van rám. Emlékeztetnem kell magam, hogy ő a szép a csapatunkban. Öcsém, Jace, pedig a csábító. Ő cserkészi be a női formát öltő démonokat. Alec pedig...hát, mondhatjuk úgy, hogy velem együtt a háttérben harcol. Parabatiok vagyunk. Az életünk össze van kötve. Ha meghal, a lényem egyik része meghal. De ezeken túl...más érzelmem is vannak iránta. De ezeket senki nem tudhatja meg. Ha megtörténne, szétválasztanának minket. Belehalnék a szégyenbe és a bűntudatba.
Bakancsot, bűrnadrágot, és fekete topot húzok. Irónomat a bőrdzsekim zsebébe teszem, majd kilépek a szobámból. Jacebe futok bele, ő is készen áll a démonvadászatra.
-Szia, öcsi-vigyorgok rá. Utálja, ha így hívom.
-Szia Cathty. Készen állsz?
-Teljes mértékben. De milyen démonról is van szó?
-Gyere a fegyverekhez, utána Alec elmagyarázza.
Már a neve hallatára görcsbe rándul a gyomrom. Álcaképpen bólintok Jacenek, aki nem lát át rajtam, ezért fél kezével magához húz, és nyom egy puszit a homlokomra. Ő az egyetlen, akinek nagyjából felvázoltam, hogy mi a helyzet Aleckel.
Menetközbe Izzyvel is talákozunk. Lenyűgöző, mint mindig. Fehér miniszoknyában, és fehér topban van. Egyetlen furiság van rajta: szőke parókát visel.
-Jó választás Iz. A démonok bírják a szőkéket.
Izzy felém fordul vigyorogva, véleményemet kikérve.
-Nem áll jól, de a célnak megfelel.-válaszolom őszintén. Nevetve bólint, majd hárman haladunk tovább Aleckhez.

All The Legends Are TrueWhere stories live. Discover now