Se veled, se nélküled-Max Verstappen

[25]

Május 29.kedd

Reggel a szokásosnál hamarabb keltem. Megint elmentem futni, edzettem egy kicsit a hasamra, letusoltam, végeztem pár utolsó simítást a nappalin, és megreggeliztem.

A reggeli kávém szürcsölése közben hallottam meg a csengőt, így nagyot sóhajtva csomózott karkötőmmel babrálva keltem fel. A bögrém letettem a konyhapultra, és nagy sóhajjal egy széles műmosolyt varázsolva az arcomra nyitottam ajtót.
A Verstappen apuka állt velem szemben nagyra nyílt szemekkel, ami hirtelen váltott át lenézőbe.
-Jó napot kívánok. Ön Jos Verstappen, ha nem tévedek.-mosolyogtam a férfire, majd félreálltam az ajtóból ezzel bejutást biztosítva Mr.Verstappennek.
-Nem téved. És maga?-beszélt hozzám lenézően.
Ebben a pillanatban lépett be Max a nappaliba, és meglepődve konstatálta, hogy bizony már itt az apja.
-Apa, azt hittem később jössz.
-Mert, nem jöhetek a fiamhoz amikor akarok? Habár ahogy látom... azt hittem jobb ízlésed van.-mért végig már már undorodva. Max szemmel láthatóan megfeszült erre a kijelentésre, de továbbra is tisztelettudóan beszélt az apjához.
-Apa, kérlek. Beszélhetnék vele-biccentett felém-négyszemközt?
Jos csak horkantott egyet nemtetszése jeléül, de leült a kanapéra, mi pedig a konyhába vettük az irányt.
-Ne haragudj Dia, nem gondolja ám komolyan, csak védeni akar.-nézett rám a fiatal pilóta bocsánatkérően.
-Ugyan Max! Egyrészt megszoktam már, másrészt ilyen helyzetben szerintem én is így reagálnék. De kérlek menj és beszélj vele még most.-tessékeltem ki az apja irányába.
Nem állt szándékomban hallgatózni, ám Max apja úgy kiborult, hogy füldugóval a fülemben is hallottam volna.
-Még is mi a francot képzelsz, hm? A szezon közepén összeszedsz egy ilyen kis fruskát? Csak a pénzed kell neki, meg a hírnév, látszik rajta. Hogy leszel így világbajnok? Többet vártam tőled, fiam!-kiabált az apa. Csak halkan lecsúsztam a konyhakőre, és térdeimre hajtottam a fejem.
-Apa, állj már le! Hallgass már végre egyszer meg! Nem egy rohadt tárgy vagyok a te célod eléréséhez! Vannak saját elképzeléseim! Ja, és csak hogy tudd, ha Dia akarna, nem csak engem, de szinte az egész mezőnyt, és ha megmozdítaná a kisujját még a szülőket is tönkretehetné, plusz minimum háromszor annyi pénze van mint nekünk összesen. Mivel sikerült ordibálnod, valószínűleg megsértetted, úgyhogy légy oly kedves drága apukám, kérj tőle bocsánatot. És még valami. Még tőled sem tűröm el, hogy így beszélj róla, csak mondom.-tolta le apját elég rendesen Max.
Én csak gyorsan megtöröltem az arcom, és nekiálltam a korábban elmosogatott edényeket eltörölgetni, amikor a két Verstappen lépett be a konyhába.
-Dia, apa szeretne valamit mondani.-szólalt meg keményen Max. Legszívesebben közöltem volna az apjával, amit Maxal még az első találkozásunk után a repülőn, de a helyzetre való tekintettel inkább nem tettem.
-Tehát, azt hiszem, vagyis izé, hogy sajnálom.-magyarázott Jos.
-Elfogadom.-biccentettem egyet.
-Kezdhetnénk elölről? Jos Verstappen.-nyújtotta kezét.
-Diana Prost. Örülök a találkozásnak, Mr. Verstappen.-néztem magabiztosan a férfi szemeibe és helyeztem tenyerem az övébe.
-Khm. Szintúgy.-biccentett, majd fia mellett ellépve kisietett a konyhából.
-Na Max, ha ez nem volt kínos, akkor semmi.
-Sajnálom Di, tényleg...-nézett rám szomorúan a fiatalabb holland.
-Ugyan Max, semmi gond, mondtam. Van ilyen, te is tudod, hogy megszoktam.-mosolyogtam rá.-Kérsz enni? Kérdezd meg apád is.-biccentettem a nappali felé.
-Én igen, megyek megkérdezem őt is.-sétált ki.
-Dia, ha nem gáz, mindketten eszünk.-ért vissza a fiatalabb holland.
-Oké, nem baj. És, mit szeretne enni a két Verstappen?
-Hm.. rántotta?
-Oké. Kb negyed óra és kész.

Előkerestem egy serpenyőt, és a tojást. Aprítottam szalonnát, és elkezdtem megsütni. Ráöntöttem a tojást, és megvártam amíg kész lesz. Elővettem három tányért és evőeszközöket.
-Mr. Verstappen, Max, kész a reggeli.-léptem ki a nappaliban tanácskozó pároshoz. Mindketten felálltak, és az asztalhoz ültek.
-Dia, szedj először te, mégis csak te vagy a nő és te csináltad.-mosolygott rám Max. Egy köszit elmotyogva szedtem magamnak egy kisebb adagot.
-Elég csak annyi?-méregetett gyanúsan Max, mire határozottságtól mentesen bólintottam egy gyengét.
-Jó étvágyat.-néztem fel egy pillanatra a tányéromból, majd a villámra téve egy adag tojást kezdtem el enni.