Anime Oneshots ♡Kérések Zárva!♡

Deku x oc pt.2

Kyle_Neko_07 kérésére❣

-Örömmel jelentem be, hogy nemsokára itt a tavasz és elmegyünk osztálykirándulásra-jelentette be Aizawa-sensei olyan fancsali képpel és unott hanggal, hogy az örömmel kifejezés elég durva volt ott a mondatában. De minket abban a pillanatban csak az érdekelt, hogy juhé osztálykirándulás. Nem nagyon voltam még osztálykirándulásokon, amikor el is mentem azokról is csak csupa rossz emléken van. Egyszer rágót ragasztottak a hajamba mikor aludtam, meg ugyebár a fogkrémes viccek és a többi. Mindenki izgatottan magyarázott a hozzá legközelebb ülőnek, egyedül Iida figyelt oda arra amit a sensei mondott. De az onsen szót mind meghallottuk és ki más mint Mineta egyből elkezdte tervezgetni, hogyan fogja meglesni a lányokat.
-Alig várom már a kirándulást, te is Laura-chan?-fordult felém hirtelen Midoriya.
-I-igen, biztos jó lesz-motyogtam.
-Hidd el egy percig sem fogsz unatkozni, a lányok nem fogják hagyni-nevetett fel halkan.
-Az biztos-mosolyodtam el.
-Hé, ne aggódj minden rendben lesz mert én....
-Vigyázol rám?-szakítottam félbe.
-Pontosan, ilyen sokszor mondtam már?
-Kábé minden nap vagy ötször, de jól esik hogy valaki így törődik velem-pirultam el.
-Akit szeretünk azzal törődünk-kacsintott felém, majd visszafordult, de még így is láttam vöröses fülcimpáit.
Sajnos még majdnem egy hónap volt míg mentünk volna, de mivel nagyon vártam az gyorsan el is repült.
-Tettél oda ööö...Mi mindent hagyhatsz itthon?-mostoha anyám aggódó tekintettel vizslatta a csomagomat, így is a fél házat bepakolta nekem.
-Nem túlélő túrára megyek, nyugi-kaptam fel a cókmókot és indultam meg a suli felé, ahol a többiek nem kevesebb cuccal mint én várakoztak.
-Indulhatunk?-jelent meg Aizawa-sensei hatalmas hálózsákjában. Gondolom jót fog alukálni a buszon.
-Nee, Lau-chan, ugye alszunk egy szobában?-lépett mellém Jirou, majd helyet foglaltunk a járművön.
-Ha szeretnéd-válaszoltam halkan.
-Persze hogy szeretném, máskülönben nem kérdeztelek volna meg. Nagyon jó buli lesz. Ma azt beszéltük meg a csajokkal, hogy elmegyünk karaokizni, és nehogy azt hidd hogy kimaradhatsz, a fiúkat is bevontuk-magyarázta lelkesen, én meg már a gondolatától feldobódtam, bár lehet annyira nem látszódott az arcomon.
Mikor odaértünk, mindenki sietett lestoppolni a legjobb szobát.
Mina ezt megtette nekünk, miközben mi megpróbáltunk felcipekedni. Szerencsére, nekem van a legaranyosabb pasim a világon ezért segitett felvinni a dolgaimat, amiért egy puszival ajándékoztam meg.
Mire kipakoltunk már be is sötétedett, ezért mind összekaptuk magunkat és elmentünk karaokizni ahogy megbeszélték a többiek. Kicsit zsúfoltan voltunk bent a szobában, de mindenki jól érezte magát.
Mineta elsőként az asztalra felpattanva kezdett el éneklésnek sem nevezhető valamit. Majd a mikrofont Todoroki kezébe nyomta és beindította a Hot and coldot. Csóri Todoroki véletlenül fordítva tartotta először a mikrofont, aztán gyorsan tovább adta Midoriyának, aki olyan édes volt, tisztára kipirulva kezdett bele a Love me like you doba. Tisztára fangörcsöt kaptam, de persze csak magamban. Hát Momonak olyan angyali hangja volt, hogy az utána következő Bakugou rockzenéje, valljuk be elég nagy kontrszt volt a kettő között.
A két idiótánk Denki és Kiri mi mást énekeltek volna:
-Never gonna give you up, never gonna let you down~
Never gonna run around and hurt you~
Amíg Jirou meg nem elégelte és kapta ki a kezükből a mikorfont, mondván ő következik. Ahogy előadta az I love rock and rollt az valami fantasztikus volt. Számíthattam volna arra hogy az én kezembe nyomja a mikrofont és macskafüleimnek hála, a Nya~ ichi, ni sant állítja be. Gyorsan elszenvedtem, miközben Midoriya orrvérzést kapott tőlem, aztán továbbadtam Minának a készüléket és ez így ment egészen addig amíg a sensei fel nem hívta Iidát, hogy mostmár menjünk vissza.
Nem kellett kétszer mondani, úgy kipurcantunk hogy már csak bedőltünk az ágyba.

Másnap este a szálloda szabadtéri melegvizes medencéit szerettük volna, egy kis relaxáció céljából kipróbálni, mivel egész nap meg sem álltunk.
Persze nagyon ébernek kellett lennünk mert a fiúk előszeretettel lesekednek, Aizawa pedig még a kövön elaludt mielőtt bement volna a medencébe. A pancsolásunkat, hatalmas fekete felhők zavarták meg. A távolból dörgést lehetett hallani, ezért gyorsan kiszálltunk a melegvízből és besiettünk, nem lett volna túl jó ha ott kap el a vihar. Egyre hangosabbnak és közelebbről lehetett hallani a villámokat. Minden egyes dörgésre megrezzentem. Kiskorom óta nagyon félek a viharoktól, éles hallásom meg egyáltalán nem segít ezt legyőzni. Miután órákig forgólódtan remegve, a takarómat magam köré csavarva siettem át Midoriya szobájába. A fiú békésen aludt, de szemei azonnal kipattantak amikor meghallotta az ajtó nyikorgását.
-Laura-chan?-suttogta meglaepetten. Ekkor egy hatalmas villám cikázott át az égbolton. Nagyon megijedve ugrottam egyenesen a fiúra.-Félsz a vihartól?-kérdezte kedvesen, majd betakargatott a saját takarójával is. Szorosan hozzábújtam. Simogatása és a szíve dobogásának nyugtató hatására szép lassan elszenderültem és onnanstól kezdve reggelig fel sem tudtak kelteni. Még Bakugou horkolása sem.