Kb egy éve kezdtem el animéket nézni és úgy döntöttem megpróbálok néhányból oneshotot írni. Tudom, tudom, hogy az ilyenfajta könyvekből annyi van mint égen a csillag (mostmár eggyel több). 😋
Úgyhogy nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki rászánja...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Teljesen nyugodtan sétáltam be a fürdőszobába. Megeresztettem a vizet, levetkőztem, majd beleültem a kellemesen meleg vízbe. Mikor végeztem kimásztam a kádból, felöltöztem. Ám ekkor egy foltot láttam meg a falon. Közelebb mentem és megpillantottam egy hatalmas poloskát zavartalanul ücsörögni a fehér felületen. - Ááááá, Hinataaaaaaaaaaa-síkítottam fel, hiszen köztudott, hogy nagyon is félek a bogaraktól. - Igen, Név-san?-nyitott be Hinata. - Megtámadott-ráztam meg a vállát. - Ki?-kérdezte értetlenül. - A poloska. Váá, megmozdult. Shoyo ha egy kicsit is szeretsz intézd el- parancsoltam rá reszketve. - Hát, akkor hívom Noya -san- kereste elő a telefonját a zsebéből. - Hát milyen férfi vagy te?-tettem csípőre a kezem. - N-ne haragudj Név-san, de tudod én is csak tisztes távolságból tűröm meg a bogarakat- pislogott félve. - Halló Noya-san, tudod segítened kéne. H-hogy miben? Jajj, Név-san arrébb ment. Noya-san siess, ez a poloska ki fog minket nyírni- kiáltott fel kislányosan a barátom. - Shoyo ez olyan ellenségesen méreget minket-vizslattam a szerencsétlen állatot, akibe nemsokára bele fog csapni a villám. - Ühüm- bólogatott Hinata. - Megjöttem- kiabált fel Nishinoya.- Na, hol az a bogár? Amint észrevette már ugrott is és egy Rolling Thunder felkiáltással kinyírta, majd elszállította a tetemét. - Húha, Noya-san te vagy a megmentőnk, hogyan háláljuk meg neked?-hajlongtunk előtte, ő pedig nevetve ígérte meg, hogy bármikor szívesen segít nekünk.
💙Kageyama Tobio💙
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Megjöttem- kiáltotta a férjem amint hazaért. - Üdv itthon. Milyen volt az edzés?-érdeklődtem, miközben leült az asztalhoz. - Fárasztó- nézett rám fáradtam Kageyama. - Tessék, egyél. Vettem neked hozzá tejet is- tettem le elé az ételt, amihez rögtön hozzá is látott. Miután végzett leült a nappaliba tévét nézni. Éppen mosogattam, amikor meghallottam, hogy szól nekem. - Mi van már, komolyan még tévét sem tudsz nézni egyedül?-kérdeztem ingerülten. -Asszony, ott egy poloska-mutatott a földre.-Kérlek, intézd el. - Hjaj, de sok baj van veled-sóhajtottam, majd elmentem egy újságpapírért. - Ugye ezt már nem olvasod-muttattam fel a lapot. - Kérlek úgy hajtsd, hogy a bogár pont Oikawa idegesítő pofájába kerüljön- mondta egy pillantást vetve a kezemben tartott irományra. - Így megfelel? -Igen. Miután összetekertem, odamentem a poloskához és kímélet nélkül csaptam le, de vagy háromszor nehogy életben maradjon. Aztán kidobtam az újsággal együtt.
