Anime Oneshots ♡Kérések Zárva!♡

Hawks x reader

adrianaBkajati kérésére❣

-Mindjárt kész a vacsi, kicsim, csak várj egy kicsit-csitítgatom a gyerekemet aki már kezd türelmetlenkedni. A férjem meg már megint későn jön haza. Fuh, még jó hogy mára egy egyszerű vacsit csináltam így hamarosan elkészült.
-Áh-tartottam a kanalat Keiji szája elé, aki végre lenyugodott és megvacsorázott. Mikor teleette magát elégedetten dőlt hátra etetőszékében elégedettségét egy büfivel jelezve.
-Látom jól laktál te kis kópé-kuncogtam majd felkaptam a csöppséget.-Most pedig elmegyünk fürcsizni.
Ám, mielőtt hozzáláttam volna megcsinálni a fürdővizét nevetést hallottam a nappaliból ahol a kisfiamat hagytam.
Mire leértem csak annyi láttam, hogy a férjem játszik vele.
-Üdv itthon, Keigo-léptem hozzájuk egy puszit nyomva az arcára.
-Sajnálom hogy megint ilyen késő jöttem-húz vissza félkézzel egy csókra.
-Már megszoktam, hogy sokat dolgozol-legyintettem.
-Majd én megfürdetem Keijit, addig pihenj csak-ajámlotta fel hirtelen.
-Köszönöm Keigo. Csinálok neked is vacsit.
Az étel hamar elkészült ezért elmentem megnézni hogy azok ketten élnek-e még mert nagyon csendben voltak. A fürdőszoba ajtót kinyitva egy nagyon aranyos látvány tárult a szemem elé. Éppen a gumi kacsákkal és a kishajóval játszottak. Elsettenkedtem a fényképezőért, mert ezt muszáj volt megörökíteni.
A fényképező kattanására mindketten felkapták a fejüket. Amíg Keigo nem figyelt addig kisfiunk kitépte egyik tollát a szárnyából.
-Hé, milyen kis sunyi vagy-fordult vissza rögtön a férjem a lebegő Keiji felé.
-Vajon kitől örökölhette?-nevettem el magam miközben elkaptam a lebegő kisfiú és egy törölközőbe bugyoláltam.
Miután fel is öltöztettem és még estimesét is olvastam neki lefektettem, hogy végre egy kis nyugtunk legyen tőle, no meg ha nem alszik akkor holnap borzasztóan nyűgös lesz.
Férjem eközben elfogyasztotta vacsoráját és már a tévé előtt ült egy jó filmet keresve.
-Nehéz napod volt?-kérdeztem lehuppanva mellé.
-Nem volt olyan vészes-ölelte át a derekamat közelebb húzva magához.
-Akkor jó, nem szeretem ha valami túlzottan veszélyes küldetésre mész.
-Nyugi vigyázok magamra-mondta még közelebb vonva magához.
-Ajj, már. Milyen kis szeretethiányos vagy-mosolyodtam el és elkezdtem puszikat hinteni az arcára.
-Név, imádlak-csókolt meg szenvedélyesen. Imádom a csókjait, az ember szinte elolvad tőlük.
-Én is nagyon szeretlek, Keigo-csókolom meg ezúttal én.
-Akkor ez egy összebújós filmnézős este lesz, igaz?-kérdezi egyből.
-Bezony, keress csak valami romantikus vígjátékot.
-Azokon mindig bealszol-dünnyög de azért teszi amit kérek.
-Én? Ez nem igaz.
-Dehogynem-nyom egy puszit az orromra.
-Nem is-ellenkezek továbbra is.
-Jó akkot nem-adja meg magát, majd előszedve egy plédet betakargat. A vállára hajtom a fejemet. Érzem ahogy elhomályosodik a világ és szépen lassan elalszom.
Reggel már az ágyunkban kelek fel. Mellettem Keigo már felkelt és engem figyel.
-Tényleg nem aludtál be a filmen.
-Ugye megmondtam-ásítottam.
-Még el sem kezdtük mikor bealudtál.