Anime Oneshots ♡Kérések Zárva!♡

Overhaul x reader

Kriszta3l kérésére❣

-Jó reggelt Eri-chan-léptem be a sötét szobába, ahol a kislány aludt.
-R-reggelt-köszönt vissza félénken.
-Én leszek az új, hát felvigyázód. Légyszi, ne szökj el, jó?-nézek a lány ijedt szemeibe.
-J-jó-szólt remegó hangon.
-Remek, én Teljes Név vagyok, Overhaul bízott meg. Most hogy átestünk a bemutatkozáson, menjünk kajcsizni, mert én is farkaséhes vagyok-kaptam fel az ijedt lányt és megindultam vele a konyhába, hogy végre elfogyaszthassuk reggelinket, de úgy tűnt hogy Eri-chan nem akart enni.
-Nem vagy éhes?-kérdeztem, mire ő csak szótlanul megrázta fejét.-Nem kell félned tőlem, én nem akarlak bántani azt csakis az a pszihopata Overhaul akarja.
-Talán eszek egy kicsit-motyogta kicsivel később és bekötözött kezével az evőpálcikájáért nyúlt.
-Ügyes kislány-dícsértem meg.-Nem akarom, hogy Overhaul azért nyírjon ki mert éhenhalsz itt nekem.
Reggeli után elmosogattam, Eri pedig visszavonult szobájába.
-Eri-chan, nem lehetsz egésznap így bezárkózva, gyere játsszunk valamit-zavartam meg ismét a kislányt.
-Nem akarok.
-Figyelj csak, nekem mindegy mit csinálsz, de nekem ne merj ellent mondani, világos?-guggoltam le hogy egyvonalban legyen az arcunk.
-Akkor Unozzunk-nyelt egyet remegve a kislány.
-Nagyon helyes-biccentettem és elővettem a kártyajátékot.
-Uno-jelentettem kis kicsivel később, de Eri-chan megszivatott egy +4-ea kártyával, így folyt tovább a kör, mìg végül le nem győzött.
-Nyertem-suttogta halkan.
-Csudiba-csettintettem egyet vidáman.-Jé, hogy elszaladt az idő-néztem órámra, majd miután bezártam a szobájába, elsiettem jelentést tenni Overhaulnak.
-Kipp-kopp-nyitottam be a szobába ahol tartózkodott.
-Á, Név-san-fordult felém felnézve a számítógépéből.
-Minden a legnagyobb rendben, drágám-léptem hozzá egy csókot nyomva a szájára.
-Nem fog elszökni?-kérdezte viszonozva a csókom.
-Tettem rá nyomkövetőt, még reggel, no meg folyamatosan rajta tartom a szemem.
-Akkor oké-fordult vissza munkájához.
-Minden úgy meg ahogy eltervezted?
-Pontosan-biccentett mielőtt magára hagytam volna.
Nyugodtam sétálgattam a fehér falú folyosón, amikor is zajokat hallottam odafentről.
-A hősök ránk találtak-nyögte ki az egyik felém futó emberünk.
-Francba-morogtam majd elindultam Eri-chan szobájába, ahonnan felkaptam a lányt és elindultam vele hogy Overhaul kisérletei nehogy kárba vesszenek.
Azonban arra nem számítottam ,hogy ennyire meg akarták védeni a lányt, így egy véres harc bontakozott ki közöttünk, amit elveszítettünk. Overhault egy matrachoz kötözték és egy teherautóban szállították el. Azonnal utánuk eredtem, de elkéstem. Már csak a lángok álló teherautót láttam és a menekülő többi gonosztevőt.
Overhaul megcsonkítva feküdt a matracon.
-Overhaul-szaladtam oda hozzá.
-Név, siess, menj el, mert elkapnak-suttogta legyőzötten.
-Leszarom, hogy ki kap el, nélküled nem megyek sehova-ráztam meg a fejem sírva.
-Név, légy szíves-könyörgött.
-Nem-ellenkeztem.
-Én már nem tudlak megvédeni és...-nem hagytam hogy befejezze, mert levettem a maszkját és megcsókoltam.
-Nem érdekel, ha kell a halálba is követlek téged, azért mert kurvára szeretlek. Akkor is ha már többé nem tudsz járni, ha a börtönben is kell leéljem veled az életem.
-Én is nagyon sze-hangját azonban elnyomta a közeledő rendőrautók szirénája.
-Adja meg magát-szóltak rám, én pedig felálltam és feléjük nyújtottam a fegyvereimet.
-Feladom magam-mosolyodtam el, amin teljesen ledöbbentek, de mikor látták hogy komolyan gondolom megbilincseltek, majd beültettek a felügyelő mögé az autóba, míg páromat az egyik mentőautó vitte el.
-Lenne egy kérésem, felügyelő úr-szólaltam meg mikor elindultunk.
A kutyafejű nyomozó hátrafordult.
-Mit szeretne?
-Szeretném ha nem választanának el Overhaultól-néztem könyörgő arccal.
-Rendben, amennyiben nincs más kívánsága-fordult vissza.

Néhány hónappal később:

-Chisaki, csináltam teát, kérsz?-kérdeztem a férfit.
-Igen, Név köszönöm?-mosolyodott el a lábadozó
-Hogy érzed magad?
-Egész jól-válaszolt kissé megemelve műlábait.-El sem tudom hinni hogy sikerült nekem ilyeneket szerezned.
-Az én kívánságom az vt hogy ne válasszanak szét minket és hát azt montam hogy ez meg a te kívánságod szóval megengedték.
-Hát azért az eredetiek jobbak voltak-jelenti ki vizsgálgatva újdonsült végtagjait.
-Mintha ez kissé alacsonyítana is, meg kissé szerintem a tekintélyed is csökkent-viccelődtem,mire elkapva a derekamnál fogva magához rántott és "büntetésből" megcsókolt.
-Név, bocs hogy nem tudok letérdelni, de hozzám jönnél feleségül?-kérdezi végül, felem nyújtva egy karikagyűrűt.
-Még szép hogy igen-ölelem meg óvatosan.-De honnan van a gyűrű?
-Megbíztam valakit hogy vegye meg.
-Mindig meg tudsz lepni-suttogtam majd szétrobbanva a boldogságtól.
-Szeretlek Név-húzta fel az ujjamra a gyűrűt.
-Én is téged, Chisaki-mondtam úszva a boldogságba.
Rá három hónappal össze is házasodtunk és azóta is boldogan élünk, a, nos , közös cellánkban.