Mézbarna

Negyvenhat

46. Fejezet

Delia

Nem túlzok ha azt mondom, hogy alig vártam, hogy végre mindenki nyugovóra térjen és Carlossal kettesben lehessek. Miután elmondta, hogy mire számítsak tőle az éjszaka, egyedül hagyott a szobába.

Pár pillanat erejéig, még magam elé bámultam, majd fogtam és összeszedtem minden gondolatomat és elindultam le a többiekhez. Muszáj volt lepleznem, hogy mennyire beindított ez a férfi.

A nap további részében ettünk és beszélgettünk. Megismertem Louis kisfiát Nicot és Meldát Carlos húgát. Nagyon aranyosak voltak velem, amit nagyra értékeltem. A kedvesség csak úgy áradt mindegyikőjükből.

Mikor megvacsoráztunk, ami sült lazac volt (és isteni finom), segítettem Zafírnak leszedni az asztalt és elmosogatni. A gyerekeket Melda rendbe szedte, megfürdette és le is fektette őket. A férfiak Louis dolgozószobájába vonultak és beszélgettek.

— Az emeleten is találsz egy fürdőszobát, nyugodtan menj és frissítsd fel magad. — simogatta meg a karomat Zafír. Megköszöntem neki és megkértem, hogy ha Carlos visszajön, mondja meg, hogy fent leszek.

Miután felmentem az emeletre és összeszedtem minden fürdéshez szükséges dolgomat, bementem a fürdőszobába. Amíg leöltöztem és beálltam a zuhanyrózsa alá, végig a szüleimen járt az eszem.

Vajon hol kereshetnek? Biztosan voltak a katonai bázison is. A gyomrom összekapódott, miközben a habos sampont öblítettem le a hajamról. Hatalmasat sóhajtottam és lehunytam a szemeimet.

Nem tudom meddig állhattam így, de csak hagytam, hogy a forró vízsugár a testemet nyaldossa. Nem hallottam és nem is láttam. Majd hirtelen arra lettem figyelmes, hogy valaki a hátamnál áll. A szívem kihagyott egy ütemet és sebesen megfordultam.

— Megijedtél? — mosolygott rám Carlos, majd a tekintete szemtelenül végigvándorolt az anyaszült meztelen testemen. El kellett volna magam szégyellni, viszont ehelyett, teret engedtem neki. Azt akartam, hogy minden porcikámat az emlékezetébe vésse.

Carlos hatalmast nyelt, majd mélyen a szemembe nézett.
— Mosakodj tovább. — búgta mély, szexi hangon. Nagyot nyeltem és meg sem szakítva a szemkontaktust, elkezdtem tovább beszappanozni a testemet.

Ő egy pillanatig még mozdulatlanul figyelt, majd elkezdte levenni a ruháit. Mindent a sarokba dobált, egy kupacba és megállt velem szembe. A tekintetem mohón végigszaladt a gyönyörű, adonisz testén és megállt a meredező férfiasságán. Pont ahogy már oly sokszor elképzeltem. Ez a férfi még ott lenn is tökéletes volt.

— Tetszik amit látsz? — zökkentett ki, a mocskos gondolataimból Carlos, mire fülig vörösödtem. Amikor a szemeim megtalálták az övéit, nem tétovázott tovább. Pár lépés megtétele után, mar ott állt velem a zuhany alatt.

Egy gyors mozdulattal elkapta a derekamat és az ajkaink forró táncot kezdtek el járni együtt. A karjaimat a nyaka köré fontam és még közelebb húztam magamhoz. Kemény férfiassága a hasamnak nyomódott, amitől Carlos felmordult, én pedig a szájába nyögtem.

Lecsúsztatta a tenyereit a combjaimra és egy határozott mozdulattal felkapott az ölébe. Fogalmam sincs, hogy hogyan csinálta, de nagyon ügyes volt. A szánk egy pillanatra se szakadt el egymástól, úgy ahogy voltunk, csurom vizesen bemasírozott a szobába, engem fogva.

Még azzal sem foglalkoztunk, hogy elzárjuk a csapokat. Carlos ledobott az ágyra és a felhúzott lábaim elé térdelt.
— Carlos — nyöszörögtem, mint egy fékezhetetlen utcalány. De akkor ott, nem érdekelt, hogy nem tudtam tovább palástolni az égető vágyamat. Mielőbb érezni akartam ezt a férfit, akibe szerelmes voltam.