Az estét Blacknél töltöttem. Együtt visszasétáltunk, miután megbeszéltük apámmal, hogy másnap elmegyünk ruhát nézni. Nagyon izgatott voltam, hogy találunk-e megfelelő ruhát nekem, azonban, ahogy telt az idő nem tudtam ennek az érzésnek eleget engedni, mert a fáradtság és a múló adrenalin miatt egyre kevesebb kedvem lett ezen agyalni.
A sötét utcán ballagtunk haza, összekulcsolt ujjakkal, mikor Black lassabbra vette a tempót és lenézett felém.
– Minden rendben? – érdeklődött lágy hangon.
– Persze – bólinottam mosolyogva.
– Nem örülsz, hogy apád újraházasodik? Elhiszem, hogy nem könnyű... mindazok után, ami édesanyáddal történt – kezdte a mondandóját, de belé folytottam a szót.
– De örülök, csak most már tényleg fáradt vagyok. Nincs nagyon kedvem ma már semmihez az alváson kívül, Black – magyaráztam meg a viselkedésemet. Erre Black elengedte a kezem elém sétált egy kicsivel, hogy háttal álljon nekem, majd berogyasztotta a térdeit és várt. Várt, csak nem tudtam mire.
– Black? – kérdeztem ásítva.
– Ugorj a hátamra bébi. Hazaviszlek – ajánlotta fel egy elfojtott nevetéssel. Miután nem ugrottam a hátára egyből, ismét megszólalt.
– Tudod, hogy elbírlak, ne szégyenlősködj – nevetett most már kicsit hangosabban. Miután továbbra se foglaltam el a helyem a hátán, felegyenesedett és szembe fordult velem vigyorogva. Ördögi és egyben rohadt szexi mosolyt villantott rám.
– Te tudod – rántott vállat szórakozottan, majd lehajolt és felkapott a vállára, mielőtt bármit is reagálhattam volna. Cselekedete nagyon meglepett és akármennyire is csapkódtam a hátát, nem engedett el.
– Én felajánlottam a kényelmesebb megoldást, nem panaszkódhatsz – nevetett és rácsapott egyet a fenekemre, mire felsikoltottam.
– Engedj el, Black! A fejembe száll a vér! – könyörögtem neki nevetve.
– Nem, nem szabadulsz. Hazaviszlek, utána pedig kapsz egy masszázst – mondta és vitt tovább. Egyetlen egy szerencsém volt, hogy az út több mint felét már megtettük, így nem sokáig kellett fejjel lefelé utaznom.
Az ajtó elé érve tett csak le, hogy ki tudja nyitni az ajtót. Kitárta, majd előre engedett.
– Köszönöm, hogy fejjel lefelé hazahoztál. Egy élmény volt – nevettem és leültem a kanapéra a nappaliban.
– Tudtam, hogy tetszeni fog a látvány – nevetett, mire rájöttem, hogy mire is értette.
– A feneked nem számít bele a kilátás szépségeibe – feletletm és megdobtam egy díszpárnával.
– Tagadhatod, de mindketten tudjuk, hogy hazudsz – válaszolta és visszadobta a párnát, mely telibe találta a fejem. Hajamat megigazítottam, majd számonkértem, hogy hol az ígért masszírozás.
– Menj és vegyél egy forró fürdőt, utána pedig úgy megmaszirozlak, hogy ott helyben elalszol – vigyorgott. Késésének eleget téve felálltam és elindultam a fürdő felé, de az ajtóban még visszafordultam és kajánul néztem rá.
– És ha nem alszom el, akkor mi lesz a vigaszdíj? – kérdeztem vigyorogva.
– Ugyan babám, a kezeim csodákra képesek, de ezt te is tudod – kacsintott vigyorogva mire fülig pirultam, így amilyen gyorsan csak tudtam elsiettem fürödni.
A fürdőbe bevittem magammal egy - Black szobájából elcsent – pólót és egy alsót, majd becsudktam magam mögött az ajtót és engedtem meleg vizet a kádba. Míg folyt a víz fogat mostam.
A meleg vízben ülve az izmaim ellazultak és nagyon jó érzés volt, ahogy a pára a bőrömet csiklandozta. Sokáig áztam a vízben, mikor Black bekopogott.
– Minden rendben odabent? Vagy elaludtál? – szólt be.
– Nem aludtam el – szóltam ki -, csak ázok a vízben.
– Lassan negyed órája bent vagy.
– Mindjárt megyek – feleltem, majd felálltam a kádból, kihúztam a dugót és magam köré csavartam egy törülközőt. Miután megszáradtam, felkaptam a „kölcsönvett" ruhákat, majd kisétáltam a fürdőből.
– Na, kijöttél? – kérdezte Black kiabálva a szobájából.
Elindultam a hang felé, majd a nyitott ajtón belépve szembe találtam magam Blackkel.
– Hála az égnek, már kezdtem aggódni, hogy megfulladtál – nevetett és megpaskolta az ágy másik felét, hogy odamenjek.
– Nem igazán tűnt úgy, mintha nagyon a segítségemre akartál volna sietni – nevettem ki.
– Dehogy nem, azért kopogtam be – nevetett és hátradölt az ágyon. Lassan odatotyogtam hozzá, majd leültem mellé az ágyra. Alkarjára támaszkodva nézett rám, majd felült és rámnézett.
– Feküdj a hasadra – mondta, majd feltérdelt és megvárta, míg teljesítem a kérését. Ezt követően átvetette az egyik térdét, majd kétoldalt közrefogva a csípőmet leült a fenekemre és a pólóm – ami egyébként az övé volt -, alá nyúlt és végigsimított a hátamon, ahogy egyre feljebb gyűrte az anyagot. Lehajolt a fülemhez, majd belesugott.
– Vedd le a pólómat bébi.
Erre a kérésére átfutott az agyamon a zuhany alatt történtek és egy pillantra teljesen ledermedtem. Valószínűleg Black is észrevette a reakciómat, mert elhúzódott a fülemtől és kivette a kezeit is a pólóm alól.
– Nem fogok olyat csinálni, amit te nem akarsz, Ev. Nem kell féled tőlem – felelte visszafogottan. Én is beláttam, hogy igaza van, sose erőltetett rám semmit és mindig is tudta, hogy mit akar. Kezdetektől fogva figyelmes volt, az már csak plusz dolog, hogy többet megenedünk egymásnak, mióta egy párt alkotunk.
– Tudom, csak eszembe jutott... - kezdtem, de félbeszakított.
– Tudom, nem szabadott volna akkor elvesztenem a fejem és pokolian sajnálom, hogy ilyen nagy hatással van rád a hülyeségem. Nem akartam kárt tenni benned, hogy ennyire viszolyogj az érintésemtől. Nem tudom, hogy hozhatnám ezt rendbe. Foglalmam sincs, hogyan nyerhetném vissza teljesen a bizalmadat – felelte kissé megtörten, mire összeszortult a szívem.
– Bízom benned Black – feleltem és felkönyököltem.
– Nem teljesen és ezt te is tudod. Elrontottam és ez nem olyan dolog, amit egyik csettintésre helyrehozhatok. Nem akartam előszakoskoni – válaszolta miközben pólón keresztül rajzolgatott a hátamra.
– Együtt kell ezen átlendülnünk, nem hibáztathatod csak magadat – mondtam, majd a takomnál a pólóhoz nyúltam és elkezdtem felhúzni.
– Mit csinálsz? – kérdezte riadtan Black.
– Leveszem a pólómat – válaszoltam és húztam volna tovább, de Black megragadta az anyagot.
– Nem akarom, hogy kellemetlen legyen neked, vagy, hogy kényszernek érezd.
– Ha nem nézek ezzel szembe, nem fog javulni. A tudatalattimhoz is el kell, hogy jusson: nem fogsz bántani és nem teszel semmi olyat, ami ellenemre lenne – feleltem és rántottam egyet az anyagon, ami kicsúszott Black kezei közül és végre lehámozhattam magamról. Fejem alá kulcsoltam a kezeimet, a pólót párnának használva pedig ráhajtottam a fejem.
– Ha soknak érzed, szólj és abba hagyom. Nem akarom, hogy feszélyezve érezd magad – kért meg Black felelősségteljesen.
– Nem lesz sok – válaszoltam és lehunytam fáradt szemeimet.
Black kezei lassan végig simították a hátamat, majd a vállamnál kezdte a masszírozást. Nagyon jó érzés volt és pillanatok alatt elfelejtette velem a korábbi félelmeimet. Blacknek csodás érzéke volt ehhez. Mikor a vállammal végzet lassan végig vezette ujjait gerincem mentén, mire kirázott a hideg az érzéstől. Black erre megállt, biztosra akart menni, hogy jól vagyok-e, így megkérdezte:
– Sok?
– Nem, nagyon jó – motyogtam csukott szemekkel. Már-már félálomban voltam, mikor Black csókokkal kezdte behinteni a megmasszírozott területeket. A végére nem volt már annyira erőteljes, inkább csak simogatta az oldalamat és vállamat, mert észrevette, hogy lassan elnyom az álom.
– Megmondtam, hogy hamar elalszol a kezeim alatt – nevetett halkan, majd leszállt a hátamról és mellém feküdt. A takarót gondosan felhúzta a hátamra egészen a vállamig, majd egy puszit nyomott a hajamra és jóéjszakát kívánt.
– Köszönöm – motyogtam.
– Nem kell megköszönnöd bébi. Aludj, már nagyon késő van és biztos, hogy nagyon fáradt vagy már – felelte rekedt hangon.
– Szeretlek.
– Én jobban szeretlek – felelte.
Sziasztok!💝
Nagyon remélem, hogy tetszett ez a rész. 🥰💖Kérlek komizz 🖋és csillagozz⭐💌💗
Nagyon kiváncsi vagyok a véleményetekre!🥺💕😊
Ha pedig a facebook csoporthoz szeretnél csatlakozni a profilom alatti linken megteheted💖🤗 A legújabb rész előtt mindig megosztok egy idézetet belőle, érdemes csatlakozni🥰