Future Management | Maylor/Queen [HU!]

53. "Nincs kedved egy kisebb bandában játszani?

            Mirabelle szélesen elmosolyodott, mikor meglátta Deaky-t az egyetem épületének egyik falának támaszkodva. Annyira sietett, hogy még óra előtt tudjanak beszélgetni és lám, megérte keresztülfutnia két utcán is, hogy időben ideérjen.
- Szia, John! – köszönt rá vidáman a fiúra. Deaky halványan viszonozta a mosolyt.
- Mirabelle! Azt hittem, már bent vagy – lökte el magát a faltól, hogy a lány mellé tudjon állni.
- Hát, amint látod, még nem – nevetett Mirabelle és taktikusan, azonnal terelni kezdte a témát az őt érdeklő felé. – Aliciával a parkban ebédeltünk és túlságosan belemerültünk a Queen fényezésébe. Úgy telt el az idő, hogy észre sem vettem.
- Szereted a zenéjüket? – kérdezte Deaky mintegy mellékesen.
- Ki nem? – vigyorgott a lány, majd játékosan megbökte John oldalát. – Na és te, Deacon? Sosem beszéltél még arról, milyen zenéket szeretsz, hát most itt az alkalom!
- Nincs kifejezetten kedvencem, mindenfélét szeretek – vont vállat a fiú. – Régen egy garázsbandában is játszottam.
- Nem mondod? – hüledezett Mirabelle. – És én erről miért nem tudtam eddig?!
- Nem kérdezted, én meg nem mondtam – nevetett Deaky. – Abbahagytam, mikor egyetemre jöttem. Mostanában sokat gondoltam arra, hogy elhozom otthonról a gitáromat. Furcsa, de hiányzik, hogy zenéljek. Régen minden nap csináltam.
- Gitározol? Ez nagyon menő – lelkendezett Mirabelle. – Milyen gitár?
- Hát, alapvetően mindenen tudok játszani – vakarta meg a tarkóját zavartan Deaky. – De főleg basszusgitáron szoktam. Az megy a legjobban, meg azt is szeretem a leginkább – miközben beszélgettek, lassan elindultak befelé az épületbe, hogy megkeressék a termüket. – Otthon is basszusgitárom van. Jó lenne, ha a hétvégén el tudnám hozni.
- Hát ez nagyszerű – mosolygott Mirabelle. – Nincs kedved egy kisebb bandában játszani? Pont mostanában mondták, hogy basszusgitárost keresnek.
- Hmm – vont vállat tétován John. – Miért is ne? – lassan elértek az órájuk helyszínére és megálltak a csukott teremajtó előtt álló tömeg mellett. – Milyen bandáról lenne szó?
- A Queenről! – vágta rá büszkén Mirabelle. John azonnal elsápadt.
- A Queenről – ismételte döbbenten. – Hát... nem hinném, hogy illenék én oda – dünnyögte bizonytalan hangon. Mirabelle már épp nyitotta a száját, hogy válaszoljon, amikor a tömeg közepén megjelent egy tanár és mindenkit beterelt a terembe. Miután a hallgatósereg, köztük Mirabelle és John elhelyezkedtek és előpakolták a dolgaikat, a tanár belekezdett az órába, ami olyan intenzív és nehéz volt, hogy a két fiatal egy szót sem tudott alatta beszélgetni. Mindenkit lekötött a koncentrálás és a tanárból áradó szigor, így egy pisszenés sem hallatszódott az egész előadás alatt.
Mikor aztán, másfél óra múlva a tanár útjára engedte a diákjait, Deaky Mirabelle felé fordult.
- Van programod délutánra? – kérdezte.
- Naná – húzta el a száját a lány. – Csak én és a könyvtár. Egy szót nem értettem ebből az órából, úgyhogy megyek, és szépen utána nézek mindennek.
- Elkísérlek – kapta a vállára a táskáját John is. – Ketten talán könnyebb lesz.
- Ennek örülök – mosolygott Mirabelle, miközben egymás oldalán kiléptek a teremből és a könyvtár felé indultak. – Na és, gondolkodtál a dolgon?
- Milyen dolgon?
- Hát a Queenről! Ne mondd már, hogy teljesen elzárkózol tőle! Nem fog megenni senki és először úgyis csak egy meghallgatás lenne!
- Nem is tudom, Mirabelle – sóhajtott Deaky. – Nem hiszem, hogy illek én egy olyan közegbe, ahol...
- Ahol?
- Láttad te már az énekesüket? – nézett rá felvont szemöldökkel a fiú. – Labdába sem rúghatok valaki mellett, aki akkora díva, mint Freddie Bulsara.
- Komolyan Freddie-től tartasz? – hüledezett Mirabelle, majd lehalkította a hangját, mikor beléptek a könyvtárba. – Nézd, én abszolút nem akarom erőltetni a dolgot. De Freddie egy csupaszív ember. Igaz, olyan a stílusa, amilyen, de ha hozzászoksz, rájössz, hogy nála kedvesebb, barátságosabb, vidámabb fiú talán nincs is a világon! Biztos vagyok benne, hogy kitárt karokkal fogadna, ha úgy döntenének az esetleges meghallgatásod után, hogy kellesz nekik. Olyan régóta keres már a Queen egy jó basszusgitárost! Ha egyszer találnak egyet, aki megfelel, biztos vagyok benne, hogy soha többé nem engedik el. Kérlek, John, legalább próbáld meg! Úgyis el akartad hozni a gitárodat, nem? Akkor meg mit veszíthetsz?
- Valójában semmit – vont vállat félszegen Deaky. – Az igazat megvallva tényleg tetszik a zene, amit a Queen csinál...
- Hát akkor meg hol a probléma? – vigyorgott Mirabelle. – Hidd el, ezek ott a bandában mind csodálatos emberek. Tudom, hogy szeretni fogod őket.
- Neked nem lehet nemet mondani, igaz?
- Megpróbálhatod – nevetett Mirabelle, miközben a polcok között sétálgatva neki kellő könyvek után kutatott. – De akkor megkockáztatod, hogy nagyon, nagyon szomorú leszek. Áh! Az kell nekem! – nyújtózott a legfelső polc felé, hogy elérje a kiszemelt könyvet. – Nem érem el... nincs itt valami fellépő? – nézett körbe tétován.
- Vigyázz egy kicsit – tolta odébb a lányt John, hogy felnyúljon a könyvért. – Ez kell? – mutatott rá az egyikre.
- Igen! – mosolygott Mirabelle, miközben figyelte, ahogy Deaky leemeli neki a könyvet. – Köszönöm szépen. Na, figyelj. Legalább annyit ígérj meg, hogy gondolkodsz a dolgon és nem vágod rögtön az arcomba, hogy nem akarod. Rendben?
- Pár napot kérek, ha az neked jó – fújta ki a levegőt egy rosszalló mosollyal John. – Tudom, hogy addig úgysem állsz le a témáról. Még a héten meg fogom mondani, jó?
- Köszönöm, John – sóhajtott megkönnyebbülten Mirabelle. – Hidd el, nagy segítség lennél. Ha szeretnéd, elkísérlek a meghallgatásra is, ha végül úgy döntesz, hogy elvállalod.
- Megbeszéltük – bólintott a fiú. – Viszont akkor álljunk is neki a dolognak. Nem tervezek megbukni ebből a tárgyból, és gyanítom, te sem.
- Igazat szólt, uram! – szalutált vigyorogva Mirabelle. – Amondó vagyok, szedjünk össze még néhány könyvet, hogy ne kelljen annyit szaladgálni.
Deaky biccentett és néhány percet még könyvek keresgélésével töltöttek el, míg végül letelepedtek egy szabad asztalhoz és nekiláttak a tanulásnak. Mirabelle repeset a boldogságtól és az izgatottságtól, úgy érezte, minden sínen van, és semmi nem állíthatja meg őket abban, hogy John Deacon záros határidőn belül a Queen új üdvöskéje legyen.