𝐾𝐼𝐷 𝐼𝑁 𝐿𝑂𝑉𝐸 》✔

31. Accident

A szomszédok már megszokták Nathaniel James házi bulijait. 16 évesen rendezte az elsőt amire az egész sulit meghívta. Sokan el is jöttek. Igazi vad gimis buli volt. Jó tanuló volt, így a szülei szabályokhoz kötve de engedték az alkohol ivászatot. Nagyon jó a kapcsolata a szüleivel, meg van a kölcsönös bizalom ami a legfontosabb egy tinédzser életében, ám természetesen akkor is volt egy-két próbléma. Például a szőnyeg, valamilyen kevert ital ömlött ki rá s a folt nem jött ki. Aztán a bejárati ajtó, valaki letörte róla kilincset. Csak a hátsó ajtón lehetett fél napig közlekedni. Hogy honnan tudom mindezt? Hát kinn ülünk a kertben ag úszócsapat végzőseivel a fűben egy kört alkotva és mesélünk. Elmeséljük a gimis éveink legjobb pillanatait - Jay ma nem ihat mert kihúzták a fogát és gyógyszert szed rá, így ő lett rendfelelős a házban. A terv az volt, hogy előbb sztorizgatunk majd egy utolsót játszunk, ami az üvegezés lett. Nagy tétben szokás játszani, állította Chris. Rég nem vettem részt ilyesmi játékban, csak nagyon régen. Viszont ma pozitívan álltam hozzá. Habár William-mel nem beszéltük még meg a köztünk folyó dolgot, de talán egyértelmű, hogy egy pár vagyunk. Meglepetésemre Will beszédbe elegyedett Shawn-nal. Az autókról és a sportról beszélgettek. A néhány órával ezelőtti izgatottság az énekes miatt már egyáltalán nem volt érzékelhető. A hangulat remek volt. Mindkinél volt egy ital, ki kevertet ivott, ki pedig tisztán. Whisky, tequila, gin, sör és még pár alkohol. Volt miből válogatni az biztos. Kezdtem azt hinni, hogy a mai este jól fog alakulni. Arra viszont kiváncsi lennék, hogy Andrew mit mondott, hogy Shawn egy ilyen bulin vesz részt, gimisek közt tölti az egész estéjét. Tudom, mert nem az autójával jött, ahogy mi sem. Sőt! Alig van autó a ház előtt.

- Felelek

Shawn hangjára ébredtem fel. Ugyan úgy ültem William és Olivia mellett. Will átkarolta derekam, én pedig a vállára hajtottam a fejem. Megint elbambultam. Erről lekell szoknom, különben még több eseményről maradok le. Olivia továbbra is sós mogyorót eszegetett, habár nem tudom miért. Shawn török ülésben ült, csak úgy mint mi mindannyian. Érdeklődően nézett Chris-re, aki szórakozottan mosolygott.

- Mondd már! - sóhajtottam fel, mert már untam, hogy semmi sem történik. Valójában még fáradt is voltam, s türelmetlen. A hasam meg úgy fájt! Alig ettem valamit, vacsorakor pedig teletömtem magam. A feszültségem egyre csak nőtt. Nem voltam valami jól. Gombóc keletkezett a torkomban, visszafojtva a hányingert. A hajamat hátra tűrtem, hogy a nyakam s vállam hajlata szabad legyen. Hiába vettem lassan és mélyen a levegőt, a korábban evett étel nem kívánkozott benn maradni. A tüdőm összeszorult egy pillanatra, innen már nem volt menekvés. Lelöktem magamról William karját és a szám elé téve a kezem, s a legközelebbi bokorhoz siettem, vagyis a rózsakerthez. Letérdeltem és mindent kiadtam. Shawn előbb reagált így ő szaladt utánam s még időben hátra fogta a hajam. Igazán szörnyű volt. Kapart a torkom, az orromban csak a bűzt éreztem. Szúrt a mellkasom és elgyengültem. A fiú a hátamat simogatta, megnyugtató volt, hogy van valaki mellettem, még ebben a rossz állapotomban is.

- Kölcsönkértem Nate autóját, máris hozom!

- Ne várj... - William után akartam szólni, de rám s hederített, és túlságosan elgenygültam ahhoz, hogy utána menjek. Nem vezethet, hiszen már ivott. Viszont a hangja eléggé józannak hangzott. Igaz, nagyon bírja az alkoholt, nem fekszik ki pár felestől. Én olyan vagyok mint Amy Santiago a Brooklyn 99-ból. Az első ital semmi, a második már hatást vált ki, aztán a harmadiktól felpörgök, majd a negyediktől megered a nyelvem. Az ötödiknél túl magabiztos leszek, olyat teszek amit józanul soha. S végül a hatodik italnál már padlón vagyok. Ritkán szoktam partikra járni emiatt.

- Hagyd, tud vezetni. Gyere, segítek! - Shawn felsegített a földről. Jobb karomat a nyakába akasztottam, a derekamat meleg tenyere fogta közre. Érezhette, hogy gyenge vagyok. Erősen tartott engem, nem hagyta, hogy elessek. Orromba ismét beszökött a dezodorjának az jellegzetes illata. Borsmenta. Az illat eszembejutatotta az első találkozásunkat, vagyis inkább a vas ajtóval. Annyira fájt a fejem, hogy elvesztettem az erőmet. Mintha sós vízben lebegtem volna, tompán hallottam a hangját, nem tudtam ki az. Azonban az illata hamar körbe lenge az orromat...

- Szerinted mi baja lehet?

- Erőset ivott?

- De mind vele voltunk, láttuk volna. Az útat nézd, Will!

Elveszthettem a emlékezetem, mert már az autóban vagyok. Bevoltam kötve, aminek örültem. Fő a biztonság, ezt mindig mondogatom. Személyesen még nem volt részem balesetben, de szemtanúja már igen. A fejem Shawn barátom vállán pihent. Szemeimet csukva tartottam, kinyithattam volna de inkább arra fókuszáltam, hogy két férfi párbeszédéz hallgassam. Talán nem szép tett, de érdekelt milyen viszony van köztük. Barátságban állnak egymással? Vagy csak épp annyira haverkodtak össze, hogy elviseljék egymás társaságát? Miattam nem vitatkoznak? Egyértelmű, hogy William miért nem kedveli Shawn. Crossing-nak kellett volna megtennie az első lépést a bárátságunk visszahódítádában. Ő tette tönkre. Azt hiszem azért nem tett semmit mert azt hihette, hogy utálom őt. Nos, ez részben igaz is volt; egy ideig. Azonban ez idővel megváltozott. Ekkor jött egy váratlan pillanatban az énekes. Ő boldoggá tett, csakhogy az érzelmeink nem tartottak ki egymás mellett. A szívünk hamar más felé húzott minket, s valamint ez nem is baj. Megismerhettem milyen a szerelem, s milyen az amikor az ember szeretve érzi magát. Lehet neki köszönhetem, hogy az a bolond kis fiú majdnem érettek módján vallott szerelmet. Vajon nélküle most is fasírtban lennénk William-el? Meglehet, hogy Nate bepróbálkozott volna kibékíteni minket. Ismerem már annyira a James srácot, hogy tudjam miben mesterkedik.

- Figyelj ...

Ez érdekes. William nem igen szokott ebben a hangnemben beszélni, csak ha komoly témáról vagy dologról van szó. Erre meg pont Shawn-nal beszél így? Miről eshetett szó? Már megint bealudtam egy kis időre. Mi tart eddig? Nem kellene már otthon lennünk? Más hová megyünk?

- Hallgatlak ...

Lefogadom, hogy Shawn biccentett, jelezve a sofőrnek, hogy figyeli rá.

- Sajnálom, hogy olyan... Autó!

Shawn kiáltott. Éreztem ahogy szinte rám fekszik, majd egy nagy robajt hallottam. Az autónk megpördült egyszer, vissza a kerekeire - ez jó, könnyen kitudunk szállni.
Csak fájdalmat éreztem. Mindenem fájt, szerencsémre legkevésbé a fejem, ámde az orrom vére mégis megeredt és azt hiszem a szemöldökömnél egy vágás keletkezett, így az is vérzett. Még hajszálnyira eszméletemnél voltam. Nehezemre esett, de erőt vettem magamon s kinyitottam a szemeim. Mintha mázsás súly lett volna rajtuk. Azonnal megnéztem a pulzusukat, éltek! Messziről már hallottam a szirénákat, s pár ember állt körülöttünk. A két férfit szólingatták, velem egyetemben. Rettentőn megijedtem. Nem feleltek. Én is próbálkoztam felkelteni őket, semmi sikerrel. Már sírtam, zokogtam. Könnyeim közt alig láttam valamit. Egyszeriben egy kéz ragadott karon, kirántott az autóm. Nem ellenkeztem nem volt erőm, a rosszullét és ez a baleset teljesen betett nekem. Utolsó erőimmel azon voltam, hogy el ne veszítsem a fejem. A két szerettem nevét kiáltoztam. Meg sem mozdultak. Pánikba estem, hogy valami kár érte őket a testükben. Mindketten véreztek. A látvány mely azután fogadt, hogy a mentős kihúzott a kocsiból, elborzasztott. A kocsi majdnem totálkáros volt. A vezető felöli oldalt nagyon rosszul nézett ki. Még láttam, hogy őket is hordágyra teszik, azonban utána képszakadás. Nate nem lesz boldog ha meglátja az fél éves Land Rover-jét. Sem a csaladtagjaink amint értesülnek a történtekről.
Bajba kerülhetünk, főleg Will, ha kiderül, hogy ittasan ült volán mögé. Vajon kinek a hibájából történt? Lehet az enyém. Ha nem lettem volna rosszul, talán nem történt volna semmi. .