Rossz szokásaim közé tartozik, hogy szabadidőben túl sok sorozatot nézek. Persze azért tanulni is szoktak, különben hogy lennék osztály első? A sorozatra visszatérve, végeztem az Odaát cimű sorozattal, így négy hónapig gondolkodhatok azon, hogy az írók megint mit terveznek a Winchesterek számára. Telefon órája pillantva jöttem rá, hogy az bőven elmulattam az időmet. Shawn amikor kitett a házunknál, nem sokkal utána küldött üzenetet, hogy kocsival jönnek értem. Ez elgondolkodtatott. Azaz Andrew is ott lesz? Van külön sofőrjük?
A laptopot szinte ledobtam az ölemből az ágyra, s átfutottam a fürdőbe, hogy lezuhanyozhassak. A levett ruháimat begyömöszöltem a mosogépbe, én pedig beálltam a már megnyitott zuhany alá. A zöld alma illatú tusfürdőmet szétkentem magamon, a hajamat levendula illatú samponnal habositottam meg. A szükséges helyeken leszedtem a szőrt, hogy azért még se nézek ki olyan gyatrán. Amint tiszta és illatos voltam, megtörölköztem majd neki láttam megszáritani a hajamat. Míg az előbb említett dolgot csináltam, végig a bálon járt az eszem. Fogalmam sincs, hogy milyen lehet. Kik lesznek ott, ki lesz Shawnon kívül még fellépő.
Mikor leállítottam a hajszárítot kopogást hallottam.
— Mindjárt kimegyek, egy pillanat! - kiáltottam s magamra kaptam a fehérnemüim, majd a fekete köntösömet ami néha tükrözi a szerelmi életem. A tükörbe nézve nem láttam magamon sok változást. A homlokon lévő seb szépen gyógyult, de még mindog nem mehettem vízbe. Addig nem míg benem gyógyul.
— Azt hittem beszorultál. – jegyezte meg William, amikor kiléptem a fürdőből.
— Nem is voltam bent olyan sokáig. – feleltem felháborodottan.
Kezében piros törölközőjét szorongatta, ami arra engedett következtetni, hogy ő is megy valahova. Will szemei látványosan megbámultak, amire szemöldök összehúzással reagáltam. Sosem próbálkozott nálam, nem hinném, hogy pont most fog.
— Mész valahova? - kezdtem értelmes beszélgetést a fiúval.
— Igen. Nate bulit tart. És te? – kérdezett visszaamire egy szó sem jött ki azonnal a számon.
— Én is. – vágtam rá.
— Natehez? – zavart tekintete láttán jöttem rá, hogy rossz választ adtam neki.
— Nem, úgy értem ez egy jótékonyságibál.
— Szóval bálozni fogsz? Kivel? Azzal a Shawn nevű figurával? – bombázott kérdésekkel s látszott rajta, hogy valóban érdekli a dolog. S persze emlékezett a kórházos dologra.
— Igen, vele. De most hagyj! – kerültem ki őt s a szobámba mentem. Becsukva magam mögött az ajtót, nagyot sóhajtottam. Nem akarom, hogy tudja ki az a Shawn. De anyáék úgysem tudják tartani a szájukat. Elfogják kotyogni neki. Azt hiszem felkell készülnöm William rosszálló szavaira. Nem mintha eddig nem mondott volna ilyesmit.
A telefonom pityegett egyett s kijelző felvillant. Az éjjeliszekrényemhez léptem s felnyitottam az eszközt.
Shawn:
“20 perc múlva ott vagyunk érted.”
Me:
“Renben”
Pötyögtem vissza neki a választ, s visszatéve a telefont az éjjeliszekrényemre, hogy még töltsön; a gardróbom elé léptem s kinyitottam azt. A legkissebb utazótáskámba belepakoltam pár darab ruhadarabot, ami kettő napra elegendő. S még pár dolgot amire szükségem lehet. Vegyük például a nesszeszer táskát. Az a kistáska minden lány számára igen hasznos tud lenni. Az egyik akasztóról levettem a frissen mosott bézs színű egyberuhámat amit majd a bálon fogok viselni. Gondosan összehajtottam s behelyeztem az utazótáskába. Magamra csak egy egyszerű fekete szaggatott farmert, egy egyszerű fehér polót, rá pedig szintén egy fehér kötött polóvert vettem fel. Nem akartam túlzásba esni a külsőmet illetően. Egyik rossz tulajndoságom, hogy feledékeny vagyok, ezáltal még egyszer átnéztem a táskában lévő dolgokat, hogy minden meg van-e. Olykor ha elfelejtek valamit, akkor azon gondkodom, hogy “mi lett volna ha”. S ezt annyira utálom. Egyszer a kulcsaimat hagytam itthon, s amikor haza értem a suliból, nem tudtam bemenni a házba. Este hatig várakoztam a házunk előtt a szüleimre várva. Persze apa kinevetett, anya pedig csak a fejét csóválta.
Leültem az írósztalomhoz, s velem szemben máris a kerek tükröm nézett vissza rám, abból pedig saját magam tükörképe. A kaktuszom mellől elvettem a nyúlós fekete hajgumim, s mint a filmekben, egy olyasfajta kontyot csináltam a fejemre. A babahajszálak most is körül ölelték az arcomat. Miközben azokat tanulmányoztam, egy hangos dudaszó szakított ki a gondolataim közül. Az ablakomhoz rohantam, s ugyanazaz autó állt a kapunk előtt mint amivel Shawn haza hozott. Ezek szerint nincs sofőr. A kisválltáskámba minden szükséges dolgot belepakoltam, s az utazótáskaval együtt lesiettem a lépcsőn. Az előszobában balszerencsémre összefutottam a szobatársammal. Nem foglalkozva vele, lábaimra kaptam csizmám s feltéptem a bejárati az ajtót, onnan Shawn alakja nézett rám visszarám. Keze a levegőben, már majdnem a csengőn volt mikor elvette.
— Mehetünk. – léptem ki az ajtón jelezve Shawnnak, hogy jöjjön, de mintha nem is hallotta volna amit mondtam, továbbra is a küszöbön állt.
— Will vagyok. – nyújtotta jobbját a barna herceg, hisz mi máshoz hasonlíthatnám gyönyörű egyben selymesnek tűnő barna haját.
Ó már csak ez hiányzott. Will, ne már?!
— Shawn. – nyújotta karját a szövetkabátba öltözött fiatal férfi, elfogadva így Will-ét.
— Szóval te lennél az aki fejbe vágta a kishúgom? – kérdezte William. Az én szemeim tágra nyíltak az utolsó szó hallatán s dühös pillantásom elárulta, hogy most nagyon felhúzott a fiú.
Mielőtt Shawn bármit is válaszolhatott volna, előbb léptem.
— Nem vagyok a húgod Crossing! – vetettem oda dühösen.
William tisztában van azzal, hogy mi van ha a vezeték nevén szólítom. Akkor tudja, hogy kihúzta nálam a gyufát, s imádta ezt játszani velem. És én, mint egy nyúlt, ismét belerohantam a csapdájába.
— Ez a szekrényes Will? – nézett rám Shawn és az említett felé biccentett. William arca eltorzult egy pillanatra, mint aki tudná miről van szó. Pedig lefogadom, hogy ez az elmék az agya legmélyén van eltemetve, ott ahol a jelentéktelenek vannak.
— Igen, de mit számít már? Inkább menjük! - ragadtam karon a fiút s faképnél hagytuk, illetve hagytam William-et. Szemem sarkából visszapillantottam rá aki ekkor már nem a mi irányunkba nézett, de attól függetlenül láttam rajta, hogy valami nem okés. Kisebb bűntudat ébredt fel bennem, hogy valamiképp mégis magára hagyom őt. Hiszen nem rég vesztette el az anyját. Tudom, hogy ő nem az a nagy ivós fajta, ám ez olyan dolog amit nem biztos, hogy józanul elfelejthet. Oké, nem szabadna s nem is kellene, de aggódni kezdtem érte. Az a hülye jó szívem!
...
Andrew kiváncsi szemekkel vizslatott engemet, válaszomra várva. A békésen szuszogó Shawn-ra pillantottam. Kedvelem a fiút a legjobb értelemben. De mégis mi a legmegfelelőbb válasz arra; Andrew kérdését idézve, hogy vegyek részt az If I Can't Have You video klipp forgatásán. Egy csomó ember láthatja majd az arcom, én ezt már pedig nem akarom. Nem akarok a suliban a középpontba kerülni. Sem mások céltáblájává válni, mert igen; eltudom képzni, hogy a rajnogók mit tudnának művelni velem.
— Kaphatok barna színű parókát? Tudod, hogy ne legyek felismerhető. – magyaráztam.
— Persze, amit csak akarsz. Csak arra kérlek, hogy vegyétek át a dallistát, hogy minden tökéletesen menjen az este. A leszállás után nekem még dolgom lesz így nem tudok vele lenni. – megértően bólintottam Andrew kérésére, majd kinéztem a mellettem lévő ablakon. Andrew sem tett másképp. Arca gondolkodónak tűnt. Valamin nagyon járt az esze. Remélem semmi gond nincsen. Az út hátra lévő 45 percében végig az otthon történtek zajlottak le újra és újra a fejemben. Utálom amikor William direk bosszant fel és ő ezt látványosan élvezi is. De eltekintek ettől, mert akármilyen szemét vagy épp bunkónak mutattja magát, tudom, hogy a szive mélyén egy édes tinédzser akinek szüksége van most támogatásra. S én ezt meg is fogom neki adni, ahogy a szüleim is.
Tekintetem az alvó Shawn-ra siklik aki halkan szuszog. Velem szemben Andrew is elaludt. Én nem tudtam. Úgy is hamarosan leszállunk.
______________________________________
Hali! Sajnálom a sok-sok késést, nem mentegetőzöm. Szóval itt a folytatást, remélem tetszett.
Jó pihenést!
♡
0
9.06.2019
.
STAI LEGGENDO
𝐾𝐼𝐷 𝐼𝑁 𝐿𝑂𝑉𝐸 》✔
Storie d'amore"Mindig olyan férfi fog vonzódni hozzád, aki valamilyen szempontból kiegészít" Amelia Cruz olimpiai úszó akar lenni. Ezzel nem csak az ő, de az édesanyja álmát is valóra váltaná; ám egyik este a lányt leütik. Mindez merő véletlenségből történik. A d...
