𝐾𝐼𝐷 𝐼𝑁 𝐿𝑂𝑉𝐸 》✔

27. Heart

Shawn

Nehezen szívtam be a levegőt, de annál könnyebb volt azt kifújni. Újabb tablettát nyeltem le vízzel együtt. Sokat iszom. Ez a tüdőgyulladás ártalma. Szinte óránk járok wc-re. A betegség úgy leterített, hogy semmit nem tudok csinálni. Sem énekelni, sem gitározni. Egyedül a tv és a laptopom nyújt társaságot. Habár az agyamban lévő gondolatoktól ugyanúgy nem tudtam szabadulni. Több mint két hét telt el a tavaszi rövid turné óta. Amelia nem tudott velem jönni, ő a megfázás miatt feküdt akkor napokig. De nem is bánom, míg Mexikóban voltam, tudtam gondolkodni. Viszont semmire sem jutottam. Habár vonzódtam a lányhoz, a szívem valamilyen okból kifolyólag más nő személy felé húzott. A csábítás nagy volt, hisz Cami állandóan a közelemben volt. Rengeteget beszéltem, és találkoztam vele az új közös dalunk miatt. Minden lépésünket amit civilként próbáltunk megtetteni, fegyelték. A lesifotósok a nyomunkban voltak. Annak érdekében, hogy ne kapjakank el minket, a megszokottól eltérően ölztöztünk fel, s hála a hétágra sűtő Napnak, napszemüveget vehettünk fel és fejünkre baseball sapka került.

Mikor megérkeztünk az első állomásra, Dublin-ba, a torkom összeszorult a kedvesnél-kedvesebb üzenetektől a rajongóktól. Volt szerencsém váltani egy-két szót néhány emberrel a reptéren, majd a hotelnél is, és persze a backstage-ben is. Hihetetlen, hogy mekkora szivük van. Cami is csatlakozott hozzám percekkel később, s onnantól már ketten felelgettünk a rajongók kérdéseire. Rengeteg fotó készül és sokat nevettünk, ám jött egy kérdés mely szöget ütött a fejemben. “Szimpla barátság van köztetek, vagy van több is?..” Egy pár tized pillanatig megszeppenve ültünk, velünk szemben sok kiváncsi tekintettel. Cami egyszeriben felnevetett, s fejét rázta. “Shawnnal évek óta ismerjük egymást, olyan mintha a testvérem lenne.”  Habár ezt mondta, s többnyire igaz is volt, mégis, a hátunk mögött megszorítta a kezem. Kis forróság öntötte el a testem, s vágytam arra, hogy én is megfoghassam az ő puha kezét.
Bűntudat sújtott le, de még mekkora. Mit belül éreztem, hamar elillant. Hála újabb kérdéseknek a rajongóktól.

Másnap hulla fáradtan ébredtem a hotel szobámban. Kisebb fejfájás kerülgetett amikor magamhoz tértem. Habár a fejem majd’ szét hasadt, mégis inkább tovább heverésztem. A matrac épp olyan puha volt mint Amelia-é. Haja egy része kikandikált a takaró alól. Kis mosoly ült ki az arcomra. Ismét lefeküdtünk volna? Erre alapozom azt, hogy a ruhák a dohányzóasztalon voltak. Visszapillatva az alvó személyre tudatosult bennem, hogy Amelia beteg. Ő nem lehet itt! Mégis kis az Isten fekszik mellettem? Ijedten pattantam ki az ágyból, ennek hatására megszédültem és majdnem hanyatt estem a szőnyegen, de még időben megkapaszkodtam a közeli fotel karfájában.

— Bassza meg! – suttogtam amint ralizáltam, hogy anyaszült meztelen vagyok. Habozás nélkül kaptam az alsónadrágom után és magamra vettem még a mackónadrágomat is, amiről fogalmam sincs, hogy hogyan került erre a fotelra.

— Shawn? – a vékonyka, ámbár igen ismerős hangra felkaptam a fejem. Camila.

— Ó te jó ég! Mit tettem?

A pánik szintem az egekbe ugrott. Kezeimmel a hajamba túrtam, s morogtam egyet.

— Hogy kerültem ide? Hallasz? – egy párna csapódott a mellkasomnak, ami hang nélkül esett a szőnyegre. Kérdésit tisztán hallottam a lányak, csakhogy annyira kétségbe estem. Bágyadtan emeltem szemeim az ijedt személyre, aki ha akarta se tudta volna tagadni, hogy másnapos.

— Szedelőzködj! Egy óra múlva találkozunk Andrew-val. – parancsó kérésemre felkelt az ágyból , maga köré tekerte a takarót, és hozzá dobtam a ruháit.