A sztár élete: BEFEJEZVE

Az első castingon:

A táskámba beraktam egy fekete fehérneműt és egy fekete magassarkút, ugyanis ezt kérték tőlünk. Valamit elraktam az életrajzom, és a portfólióm. Az út oda kb. 25 perc volt, és 5 percel előbb odaértem.
Mikor behívtak, utána átvettem a fehérneműmet és a magassarkúmat. Négyen ültek a nagy asztal mögött. Mindenkinek bemutatkoztak és odaadtam nekik az eletrajzom, és a portfóliómat. Megkértek, hogy sétáljak pár kört a fehér padlón. Miután ezt megtettem leültettek maguk elé és feltettek pár kérdést.
- Szóval kedves Lily- szólalt meg a 60-as körüli férfi, Raymond- mesélj egy kicsit magadról- kérte kedves mosollyal ami magabiztosságot adott.
- Magyarországról származom, de csak félig vagyok az, mivel anyukám félig görög, apám pedig félig angol volt- köhintettem kínosan mikor felhoztam apámat- a gimnáziumot hamarabb elvégeztem, hogy ideköltözhessek és beindítsam a karrierem. Nagyon hálás vagyok mindenért ami eddig velem történt itt, tényleg egy áldás- tettem a kezem a szívemre.
Ahogy láttam ez tetszett a többieknek. Mosolyogva néztek rám és egy másik férfi, Robert szólt hozzám:
- És éppen most, hogy alakul az életed?
- Nagyon jól. Épp a minap ismerkedtem meg valakivel- mosolyodtam el Shawnra gondolva- és hamarosan haza utazom a szülinapomra. Alig várom már, hisz nagyon hiányzik már a családom.
Tettek fel még pár alap kérdést, de nem jól éreztem magam. Kedvesek voltak velem, magabiztosnak éreztem magam és már csak meg akartam kapni ezt a melót. Amúgy egy tengerparti fotózásról volt szó ami nagyon tetszett. Boldogan léptem ki a helységből. Hazafele menet beugrottam az egyik kedvenc kajáldámba ahol csak szigorúan salátát rendeltem. Az ajtón kifelé menet páran megismertek és képet vagy autogramot kértek ami nagyon nagyon jól esett. Egyre többen kezdenek felismerni ami olyan szinten jó érzéssel töltött el.
- Egy régi jó barát is kérhet egy képet?- csengett fel egy ismerős hang a hátam mögül.
- Patrik?- sikitottam szinte és a régi barátom nyakába ugrottam.
Engem is meglepett mivel haragban váltunk el, de mégis olyan jó volt, hogy újra látom.
- Azt hittem haragszol rám- mondta miután elengedtem
- Én is, de olyan jó végre újra látni- mondtam és megvizsgáltam az arcát amit már 1 éve nem láttam- őszintén már nem is emlékszem, hogy mit kaptunk így együtt- vontam meg a vállam.
- Hogy miért..- és ekkor befogtam a száját, hogy elhallgasson
- Ne emlékeztess rá- nevettem fel és elengedtem a száját mire ő is felnevetett.
- Figyelj most eléggé sietek, de találkozhatnánk valamikor ha úgy gondolod- mosolygott rám
- Persze, benne vagyok- mondtam és ujjabb ölelésre tártam a karom. Gyengéden megölelt és már sarkon is fordult.