45.

890 143 53
                                    

*angertiger*
Otabek: ...
Többként tekintek rád, mint egy barátra, nem érted?

Yuri: Hogy mi?

Otabek: Hát nem érted?

Yuri: Mit kéne értenem?

Otabek: Hogy te vagy világ leges-leges-legszuperebb embere. 

Yuri: Pff....

Otabek: Hát nem érted? 

Yuri: De. Mit. Nem. Értek??

Otabek: Hogy te vagy az, akit mindenáron meg akarok védeni mindentől és mindenkitől...

Yuri: Nem vagyok már kisgyerek...

Otabek: Tisztában vagyok vele, hogy talán több nehézséget átéltél korábban, mint én valaha fogok. Nem is beszélve arról, hogy nem tudom milyen volt a gyerekkorod. Tudod mit? Felnézek rád emiatt. Mégis minden percben, amikor mosolyogsz úgy érzem, hogy te vagy az öcsém, akit kötelességem megvédeni az élet problémáitól.
Mégis több vagy nekem, mint öccs.

Yuri: Akkor egészen pontosan mi is vagyok neked?

Otabek: Ezt próbálom elmagyarázni neked! Vagyis csak próbálám...

Yuri: Mi tart vissza?

Otabek: Ne nézz furán, bármit is mondok, rendben?

Yuri: Ígérem nem fogok :)

Otabek: Nos...
Olyan vagy nekem, mint az öcsém. Meg akarlak védeni mindentől és mindenkitől.
Olyan vagy nekem, mint a fiam. Pusztán a mosolyoddal bármikor fel tudsz vidítani.
Olyan vagy nekem, mint a szeretőm. Alkalomról alkalomra várom a találkozásinkat, és hiába csak percekkel ezelőtt váltunk el, már újra a társaságodra vágyok.
Olyan vagy nekem, mint egy idol. Amióta csak megismertem a munkásságod, olyan akarok lenni, mint te és felnézek rád.
Olyan vagy nekem, mint a tanárom. Tanítasz élni, tanítasz korcsolya-trükkökre. Megtanítod milyen másért élni, megtanítasz szeretni.
Egyszerre vagy mindennél közelebb hozzám, és egyszerre tátong köztünk szakadék. Bevallom, az elsőt jobban kedvelem...

Yuri: Hát... hű...

Otabek: Még nincs vége. Yuri. Te vagy az, aki mindenben kérdés nélkül segít.
Akinek a mosolya beragyogja mindenki életét.
Kűrjeid szakmai szemmel is zseniálisak. Ahogyan testtartásod egyszerre szilárd és egyszerre lágy.
Ahogyan végigsiklasz a tükörsima jégen, én esküszöm, a te korcsolyád alatt máshogyan szól a jég karistolása!
A tested énekel. Hálát ad mindennek és mindenkinek. Az emberek nem véletlenül pont érted rajonganak!
Mert istenbizony, amikor az Agapèt adtad elő a fináléban, én láttam a hátadon az angyalszárnyakat, és azt, ahogyan az utolsó akkord után eltörtek, lehullottak és szétporladtak. Egyetlen dolog maradt meg abból a pillanatból.

Yuri: Mi?

Otabek:  angyali természeted és gyönyörűséged. Ahogyan minden egyes mozdulatod egy - egy történetet mesél el rólad, rólam, vagy éppen a közönség soraiban ülő egyik lányról. Mindenkiről...

Yuri: Pedig én nem is szándékozok mesélni...

Otabek: Ettől olyan csodálatos. Mert természetes.
Fikarcnyi erőlködés vagy kényszeredettség sincs benne.
És ezért leutánozhatatlan. Ezért egyedi. Ezért édesebb bármely mannánál!

Yuri: 😶😶

Otabek: Most hallod először ezt, igaz? Pedig igaz. Úgy, ahogy az is, hogy a becsületes nevem Otabek Altin!

Yuri: Hát... hű. Köszönöm.

Otabek: Miért köszönöd meg? Csak elmondtam az igazságot. A meztelen valóságot.
És tudod mit mondok azoknak, akik nem ezt mondják?
Hogy csinálják utánad. El fognak bukni. Nekem sem sikerült.

Yuri: 😶😶

Otabek: Emlékszel még Yakov edzőtáborára? Ahonnan felismertelek.

Yuri: Persze, hogy emlékszek!

Otabek: Nos, akkor kezdtelek el csodálni. Olyan akartam lenni, mint te. És hiába próbálkoztam éveken keresztül, nem sikerült lemásolnom. Helyette viszont megalkottam azt, ami most vagyok.
Köszönöm.

Yuri: Inkább én köszönöm, hogy aznap megmentettél az angyalkáim elől. És hogy azóta sem hagytál el.
Te vagy életem második barátja...
Egyébként még mindig nem mondtad el, hogy mi vagyok neked pontosan!

Otabek: Igaz is! Nos Yuri...

*LÖ én*
Ittvadok~
Most nagyon siettem az új résszel, remélem tetszetős😂
Nos, Sry de muszáj szívatnom titeket. Annyira vicces!
És lassan itt az 50. rész, ami hű még wow, mert még emlékszem, hogy mennyit kínlódtam az ötödikkel...
De erről majd később...
Na pá😀😀

Chat-Lover (Otayuri)Where stories live. Discover now