Méreg (Sophia Gift I-IV. és V. és VI. vázlat)

Bajnokok (Part 11)

Miért is voltam olyan optimista? Már nem vagyok az. Igaz, hogy eljutottunk a "nagy fináléig", de mindannyian szörnyű állapotban vagyunk. A farkasok az első "kudarc" után jobban vigyáztak rám, így igazából én kaptam a legkevesebbet, de nagyon úgy tűnt, hogy én vagyok az egyetlen, aki normál ütemben gyógyul. Emiatt legalább olyan katasztrofálisan néztem ki, mint a többiek.

Kiderült, mit tud Holló. Olvas a fejükben és irányítja az embereket. "Ne parázz, téged, ha tudnálak se szállnálak meg" mondta. Azért nem nyugodtam meg teljesen. Délibáb hasonmásokat tud létrehozni és ha mindent belead, olyan dolgokat láttat veled, amibe teljesen beleőrülsz. Illangó gyorsaságát már említettem. Ezt addig tudja fokozni, hogy a végén már egyáltalán nem lehet látni. Villő, a hallgatag tündér van itt a legrosszabb helyzetben... már persze rajtam kívül. Az ő mágiája a növényekkel van összefüggésben, és azokból egy cseppkőarénában nem sok van. Azért őt sem kell félteni, teremtett indáival meg lándzsáival akrobatikus harcművész. Küzdöttünk rengeteg tündér, néhány gyengébb mágus és boszorkány, sőt, emberek ellen is. Mind meghaltak, és emiatt még Illangó is rosszul érezte magát. Vagyis fáradtak, sebesültek és lehangoltak voltunk. És most jönnek a bajnokok. Csodás.

~

És megint értem jöttek az Ikrek.

– Üdvözlünk – mondta a tündérnéni tündérbábja.

– Ez királyi többes, vagy csak...

– Nem váltod be a hozzád fűzött reményeket – szakított félbe a néni.

– Habár eddig eljutottatok – folytatta a másik – a bajnokok és csapatuk ellen nincs esélyetek. – Még csapatuk is van? Újabb jó hír. – Talán mégis van egy módja, hogy életben maradj és mi is jól járjunk. – A néni dühös nyögése jelezte, hogy a pasi megint túl sokat mondott. – Van itt egy úr, aki valamilyen oknál fogva lát benned fantáziát.

– Vagy csak megkívánta. – Nem az a kedves nagymama típus.

– A többiekkel mi lenne?

– Természetesen maradnak harcolni. Nem gondolhatod, hogy tönkreteszem mindenki mulatságát.

– Nem szegheted meg az alkunkat. Mind maradunk, harcolunk, ha túléljük, szabadon elmegyünk.

A néni megunta a dolgot, mert nem erőltette.

– Majd megkaphatja a holttestedet. Vagy ami marad belőle.

– Milyen bajnokok csapatát említett? – fordultam a férfihoz.

– A három bemutatott kedvencem mellett még tízen vannak – vigyorgott rám hátborzongatóan elégedetten a néni, majd elbocsátott.

Visszafelé megint megragadta a figyelmemet az Ikrek közt feszülő mágiaháló. Van egy ötletem?

~

– A bajnokokhoz tartozik még plusz tíz házi kedvenc – közöltem gyorsan a rossz hírt a többiekkel, mikor visszaértem. – Ben! Közelebb kell engednetek hozzám az egyiket.

– Miért? – Már eljutottunk odáig, hogy odafigyeljen az ötleteimre.

– Kényszerhelyzet kell, hogy átváltozzak. – Már persze, ha sikerül. Értetlen tekintetek kereszttüze. A francba, be kell bizonyítanom. Hm. Talán... – Illangó? Te szívesen eltávolítanál az útból, igaz?

– Csak akadályozol minket. – Délibáb közbe akart szólni, de nem hagytam.

– Próbáld meg!